Az albumról
A Romániai Magyar Táncszövetség Sepsiszentgyörgyi Fiókja és a Kovászna Megyei Művelődési Központ közös kiadásában megjelent Jánosi József „Háromszéki táncok” című könyve. A könyv CD-melléklete a leírt erdővidéki táncok zenei anyagát tartalmazza.
Előszó a könyvhöz:
A magyar néptánckutatás, Háromszék tánckultúráját az erdélyi, ezen belül a székelyföldi táncdialektushoz sorolja, megjegyezve, hogy a vidék táncéletét meghatározza a tájegység korai polgárosodása. És nagyjából ezzel a megjegyzéssel a háromszéki tánckultúrára vonatkozó adatközlését le is zárja. Ezért tekinthető Jánosi József kötete hiánypótló munkának, hiszen a jelenlegi erdélyi magyar néptánc-kutatás első átfogó és részletes közlését nyújtja Háromszék táncairól.
A tanítói pályafutását fiatalon hivatásos táncos, majd később táncpedagógus, koreográfus, saját szavaival „táncmester” életpályára cserélő Jánosi József egyike azon kevés autodidakta néptánc kutatónak, aki az elmúlt évtizedek körülményei és lehetőségei között a gyakorlati tudását, képzett elméleti tudással vértezte fel.
Jánosi József az 1970-es években kezdte el járni Háromszék, elsosőrban Erdővidék (Ürmös, Vargyas, Felsőrákos és Bölön) és Felső-Háromszék (Felsőcsernáton, Ikafalva, Szentlélek és Torja) falvait, neves néptánckutatónk, Martin György személyes biztatása serkentette a gyűjtőmunkára. Gyűjtéseit 1980-tól filmfelvevő géppel is végzi, így az elmúlt évtizedekben sikerült filmen többórányi háromszéki tánc, illetve a táncélethez fűződő szokásanyagot rögzítenie.
A gyűjtött anyag több mint húsz adatközlő tánctudását tartalmazza. Érdemes megjegyezni, hogy nem készült valamennyiükről filmfelvétel: azoknak az idős adatközlőknek a tudása alapján, akik már csak szóban tudtak mesélni a táncokról, táncos szokásokról, vagy csak kisebb motívumrészeket voltak képesek megmutatni, Jánosi József több esetben – így például Torján is – rekonstruálhatta az egykori tánchagyományt.
A könyv első része, Jánosi Józsefnek a háromszéki táncokról szóló tanulmánya példaértékű a még gyerekcipőben járó erdélyi magyar néptánc-kutatás számára, etnográfusi igényessége, terepismerete és adatközlése kiemeli a hazai néptánccal foglalkozó írások közül. A tanulmányt a gyűjtött anyag, azaz a táncok szöveges leírása követi. A kötet tudományos értékét növeli a hangzóanyagként mellékelt harminc táncdallam, illetve, hogy a szöveges táncleírások közül három – a szentléleki sormagyar, a felsőrákosi keresztes tánc, a marosszéki és az ürmösi járatós – Lábán-táncjelírással is közlésre kerül.
A szerzők könyvét – tudományos közlés mellett – elsősorban hagyományőrzés elkötelezettjeinek szánja, akik közölt táncanyagból „visszatanulhatják”, „visszataníthatják”a napjaikban kihaló szabad táncolási formákat. Ugyanakkor a kötet hasznos és hiteles forrásanyagként szolgálhat pedagógusok, táncosok és koreográfusok, illetve valamennyi, a hagyományos néptáncot kedvelő olvasó számára.
~ Könczei Csongor ~
A CD tartalomjegyzéke:
Erdővidéki tánczene
Vargyasi Perci Ferenc zenekarának repertoárjából
I. Törzs táncok:
- Csűrdöngölő
- Keresztes tánc (ugrós pásztor tánc)
- Édesanyám hol van az – az édestéj (jártatós)
- Hangszeres csárdás (csárdás)
- Zabot vittem a malomba (sebes)
- Én a téglagyárban lakom (sebes)
- Kicsi béka megbocsáss (sebes)
II. Polgári kötött párostáncok:
Vargyasi változat: gólya, négylépetű, kétlépetű, polka, balog (vagy cepel).
III. Ürmösi változat:
Káposzta, rózsás csárdás, három fordulós, négylépetű, polka, nagylépetű (vagy sántanémetes).
IV. Felső-háromszéki népzene
Szentléleki és csernátoni törzs táncok:
- Csütörtökön este megy a leány vizitába (csárdás)
- Életemben csak egy kislányt szerettem (csárdás)
- Faggyú gyertyát égetek én (sebes)
V. Szentléleki magyar keringő (polgári kötött párostáncok):
Sormagyar, átadás, kilépő, négylépetű, bimbó, gólya, polka.