Az albumról
Előadók:
A Szentháromság – Szent Szergij kolostor
A Moszkvai Teológiai Akadémia kórusa
Vezető: Matfej főapát (Mormil)
[...] A kijevi Oroszország korszakában az orosz énekkultúrában két stílus alakult ki: a kondakarnij ének és a znamennij raszpev (énekmód). Mindkettő saját kottaírásmóddal rendelkezett. A kondakarnij írásmód megfejtésének kulcsa elveszett, minden valószínűség szerint örökre, de feltételezhető, hogy a kondakarnij ének kironómián (kézjeleken) alapult. Nem sikerült megfejteni a znamennij raszpev legkorábbi emlékeinek írásmódját sem, melyekben sajátos jeleket (krjuk vagy znamja; innen az elnevezése is) alkalmaztak. A lejegyzés módját a görögöktől kölcsönözték, de az később jelentős változáson ás tökéletesítésen ment keresztül. Eltérően a kondakarnijtól, a znamennij raszpev igen életképesnek bizonyult és az orosz kultikus éneklés alapjává válva a XVII. század végére ért el fejlődésének csúcsát.
A hagyományos znamennij raszpev kissé zord karakterű, egyszólamú (kizárólagosan férfi) ének jellegzetes éneklési móddal (melizmákkal). Eszerint a szöveg egy szótagjára sok dallamhang esik, néha több tucat, folyamatos melodikus és szabad ritmikus mozgással, mely kerüli a váratlan ugrásokat.
A putyevoj raszpev a XVI. század közepétől a XVII. század közepéig a znamennij ének csúcsának számított. Az ünnepi istentiszteleteken ezzel fejeződött be az énekek előadása, melyek egyszerű znamennij raszpevek alapultak. A kijevi raszpev (akárcsak a moszkvai, novgorodi és mások) a XVII. században alakult ki, ez esetben az elnevezés a származás helyére utal.
A znamennij raszpev énekekkel együtt a XV. század közepétől a krónikák említést tesznek a gyemesztvennij raszpevről is. Ez széles körben terjedt a XVI. század közepétől. Művészetét a novgorodi Szofija templom énekesei emelték magas színvonalra. [...]
A templomi többszólamúságra egyik válfaja a sztrocsnij ének. Egyik figyelemreméltó vonása a koloritgazdaság, mely a párhuzamok és a hármashangzatokat felváltó lassú kóruséneklés révén alakul ki.
A pravoszláv istentiszteletekben kiemelkedő szerepet kap a harangjáték. Az orosz pravoszláv templomok gyakran több harangból álló készlettel rendelkeznek, melyből az ügyes harangozó mester ugyancsak érdekes harmóniákat és "melódiát" tud kicsalni. Megjegyezzük még, hogy a pravoszláv templomok harangjai erőteljes szárnyaló hanggal rendelkeznek, mely abból adódik, hogy mozdulatlanná vannak rögzítve, s a hangot a nyelvre erősített kötél meghúzásából keletkező ütések váltják ki.
A lemezen bemutatott húsvéti énekekre semmi esetben sem szabad úgy tekinteni, mint tudományos céllal készült válogatásra. Mégis alkalmas arra, hogy elképzelést adjon a pravoszláv zene karakteréről és formáiról az orosz kultikus ének egyik jelenlegi legnagyobb centruma, a Szentháromság-Szent Szergij kolostor körülményei között. (A kolostor Zagorszkban található, nem messze Moszkvától.)
Togobickij Viktor
A Hungaroton és a Melodia közös kiadása.
Zenei rendező: I. Veprincev
A felvétel 1978-ban készült.