Az albumról
Előadók:
Palya Bea - ének
Szalóki Ági - ének
Szvorák Kati - ének
Etnofon Zenei Társulás:
Kiss Ferenc - hegedű, brácsa, ének
Lázár Zsigmond - hegedű
Huszár Mihály - nagybőgő
Korom Attila - gitár
Küttel Dávid - szintetizátor, harmonika
Babos Károly - ütőhangszerek
Hegedős együttes:
Ökrös Csaba - hegedű
D. Tóth Sándor - brácsa
Kürtösi Zsolt - nagybőgő
Balogh Kálmán - cimbalom
Bolya Mátyás - koboz, citera
Dresch "Dudás" Mihály - szaxofon, furulya
Havasréti Pál - tekerőlant, ütőgardon
Szokolay "Dongó" Balázs - szaxofon, duda, tárogató, kaval, furulyák, dorombének
"Addig élek, amíg élek, amíg bennem zeng a lélek
Zeng a lélek, zeng a szó, zeng a szerelemajtó"
Két kincset is adott a világnak Nagyszentmiklós (ma: Sânnicolau Mare, Románia, hajdan Torontál vármegye). Az egyik az a Bécsben látható aranylelet, mely a korai középkor ötvösművészetének remekeiből áll, a másik pedig Bartók Béla, aki kétségkívül a XX. századi egyetemes zenekultúra legeredetibb személyisége volt. Nekünk, akik a népi hagyományokban gyökerező kortárs magyar zeneélet szereplői vagyunk, az ő életműve különösen példaértékű. Megrendítő emberi és művészi nagysága legjobb költőinket ihlette versírásra, én csak azt a néhány dolgot említeném itt meg, amit remekművei és folklorisztikai munkái mellé kaptunk tőle. Például azt a hozzáállást, hogy szeretettel, tisztelettel, türelemmel közelítsünk az értékeinket századokon át névtelenül őrző és formáló falusi emberekhez, vagy azt a szemléletet, hogy korunk erőszakos ízlésformálóival dacolva alkalmasnak higgyük a népdalt és a hangszeres parasztzenét is örök emberi érzések és korszerű mondanivalók kifejezésére. Légyen az bármely népé, természetesen. Mércévé vált számunkra az az alaposság is, amely gyűjtéseit és a tudományos rendszerezés terén végzett úttörő munkáját jellemezte. Személy szerint nekem Bartók életműve minden tekintetben a magyar szellem egyik leghitelesebb csúcsteljesítménye.
Az ő tiszteletére született meg ez a lemez, születésének 125. évfordulóján. A Budapesti Tavaszi Fesztivál kért fel rá, hogy a Kékszakállú herceg vára egyik ünnepi, a Nemzeti Hangversenyterembe tervezett előadása elé alkossak egy olyan zeneművet, melyben Bartók legfőbb forrását, a magyar népdal- és balladakincs, valamint a hangszeres népzene legszebb rétegét szólaltatom meg a társaimmal. Sajátosan persze, ahogyan mi éljük meg újra és használjuk a zenei hagyományt. Így készült el a Szerelemajtók, mely az opera balladai világát is idézve hét tételben mesél el egy másik történetet. A népi szövegek szürreális és szimbolikus képeit, drámai tömörségét és az eleven népzenét-táncot hívva segítségül. Bár a Juditéhoz hasonló sorsú, poétikus nevű, mitikus asszonyokról is énekelünk, a szerelemajtók mégsem a tragédia felé vezetnek, hanem az esély irányába. Ezek az átjárók nem szétválasztanak, nem rejtegetnek, nincsenek kulcsra zárva, hanem összekötik az érzelmek és indulatok különböző szintjeit és folyosóit. Zengve terelgetik lelkünket a bánatból a fény, a gyötrelemből a gyógyulás felé.
Kiss Ferenc
Hálával tartozunk azoknak a kutatóknak, akik felgyűjtötték és közreadták a Szerelmajtók népzenei forrásanyagát: Bartók Bélának, Domokos Pál Péternek, Kallós Zoltánnak, Kodály Zoltánnak, Lajtha Lászlónak, Martin Györgynek és Vargyas Lajosnak.
A lemez alapjául szolgáló koncert létrehozója a Budapesti Tavaszi Fesztivál.
A hangfelvétel az Etnofon Hangstúdióban készült 2006-ban.
Hangmérnök: Mazura János
Zenei rendező: Kiss Ferenc
Producer: Gál Ágnes