Az albumról
Cziffra György - zongora
Archív felvételek:
Magyar Rádió (1954, október 21.) 2, 3, 6
Hungaroton Stúdió (1956. június 22.) 7, (1956. augusztus 15.) 1, 4, 5, (1956. augusztus 21.) 8-11
"Az üres mutatvánnyá degradált Liszt-műveknek alighanem ő szolgáltatott kései elégtételt" - írta 1996-ban, születésének hetvenötödik évfordulóján Cziffra Györgyről (1921-1994) Breuer János zenetörténész. Valóban: Liszt Ferenc alkotásait sok kiváló zongoraművész hosszú évtizedeken át csak a csillogó virtuozitás, az olykor már-már öncélúnak tűnő technikai bravúrok oldaláról közelítette meg, s eközben méltatlanul háttérbe szorult az életmű szellemi-ideológiai háttere, gondolatisága, érzelmi mélysége. Cziffra viszont azok kevesek közé tartozott, akik miközben tévedhetetlen magabiztossággal s egyfajta nagyvonalú eleganciával uralták hangszerüket, nem veszítették el költői érzékenységüket, s mindenekelőtt a zeneszerző és az általa írt remekművek iránti alázatukat. Cziffra György Liszt-felvételei ezért tekinthetők a maguk műfajában mindmáig etalonnak.