Az albumról
Mit tanúsít közel száz dallam a legutóbbi öt évtized Duna-Tisza közi népzene-gyűjtéséből? Azt, hogy a népzenénk alföldi dialektusa, ennek közép-nyugati területe is megőrzött elég sokat a hagyomány hajdani gazdagságából. Ha nem is annyit, mint Erdély, Moldva vagy Észak-nyugat Felföld (Zoborvidék). De fáradhatatlan, kitartó kutatók még megtalálták és megörökítették a Duna-Tisza közének jellegzetes hangjait.
A gördülékeny parlando, rubato előadásmódot, hozzá számos pásztordal-szöveget.
A mérsékelt, lassú hömpölygésében erőt és méltóságot sugárzó tempót (negye = 60-72 között), melyet a csoportos éneklés méeg tömörebbé, még fajsúlyosabbá növel (keceli asszonyok!).
Sokan őrzik még a "telthúrú" magyar kiejtést - így nevezte Kodály a tizenöt-magánhangzós, a köznyelvi zárt ë-t is tartalmazó nyelv-verziónkat. Felbukkant magában álló ritkaság is: a "zsoltározó" kezdet (dó-re-mi-mi...), amelynek a Tiszától nyugatra és északra jóformán semmi nyoma nincs.
A hagyomány kiérlelt, évszázadosnál idősebb rétegei mellett hallhatunk a 20. század hangszeres életében megjelenő újabb fejleményeiből is: tambura - cimbalom-együtteseket klarinéttal avagy anélkül (de még hagyományos egyszólamúságban), végül egy, a maga sváb hagyományát is őrző, de magyar katonadalt is elsajátító német harmonikást.
Széles és sokszínű keresztmetszet nyújt betekintést a Kiskunság 20. századi hangzó hagyományába, csatlakozva Cserey József, Szomjas Schiffert György, Vargyas Lajos és mások kottás kiadványaihoz.
Olsvai Imre
A szerkesztő előszava
A kiadvány célja, hogy a Kiskunság népzenehagyományainak egy részét (Kecelt és Kiskunhalast) hiteles népi megszólaltatásban közzétegye. Eddig csak kottás gyűjteményekből ismerhettük ezt a tájegységet. A régi gyűjtések most részint eredetiben szólalnak meg, részint a Keceli Hagyományőrző Asszonykórus hitelességben és minőségben egyaránt méltó előadásában. A két CD zenei anyaga íly módon forrás értékű. Ugyanakkor példa is a népzene elsődleges és másodlagos életére, mivel a törzshagyomány dalainak felhangzása ma már nem a közösség mindennapjaihoz és ünnepeihez kötődik, mint hajdanán, hanem jobbára a pávaköri mozgalmakhoz. A rohamos gazdasági, társadalmi változások hatására Kiskunság ma már kevéssé hagyományőrző vidék. Nyilván ez is egyik oka annak, hogy az Alföld népzenei nyelvjárása csak keveset szerepel hiteles hagyományt közlő hangzó kiadványban, még kevesebbet ifjú népzeneápolóink repertoárjában. A CD-k e téren is hézagpótló szerepet tölthetnek be. A némuló népzenei tájak hangjának újjáélesztése nehezebb, fáradságosabb feladat, mint a keleti nyelvterületek máig virágzó zenehagyományának elsajátítása. Mostani gyűjtőélmény alig adhat igaz képet, stúdió-minőségű felvételek nincsenek. A szülőföld kincsei iránt fogékony fiatalságnak bizonyára öröme telik majd a kiskunsági zene valódi értékeiben és szépségében. Talán maguk is kedvet kapnak hozzá, hogy életre keltsék az elnémuló dalokat.
A 86 típus 114 változatát tartalmazó válogatásban igyekszünk helyre jellemző fontos dallamtípusokat és szövegműfajokat bemutatni hitelesen jó előadásban. Avidék zeneanyagának kottás kiadványai szolgáltatták a Keceli Hagyományőrző Asszonykórus dalanyagának alapját is. Ezek a gyűjtemények:
Vargyas Lajos: Régi népdalok Kiskunhalasról. Nagy Czirok László és Vargyas Lajos gyűjtéséből. Budapest,1954
Szomjas Schiffert György: Népdal, népzene. In Kecel története és néprajza. (Monográfia) Kece1, 1984
Szomjas Schiffert György: Hej!Cserényem előtt .. Kiskunhalas népdalai. Kiskunhalas, 1994 (Halasi Téka 14.)
Cserey József: Kalocsai kertek alatt 180 magyarnépdal.„Kalocsa Népművészetéért" Alapítvány, 1996. (3. bővített kiadás)
Paksa Katalin: Magyar Népzenei Antológia. Alföld. (A Magyar Népzenei Antológia IV Alföld, Hungaroton LPX 18159-G3 hanglemezalbum dallamai) Budapest, 1994 (Kecelről 8, Halasról 2 dal.)
A Magyar Népzene Tára sorozat eddig megjelent I-X. köteteiben is szép számmal vannak kiskunsági dallamok.
Szomjas Schiffert György szerzett legnagyobb érdemeket a kiskunsági népzene feltárásában. Kecelen több mint 510 dallamot gyűjtött 1946 - 1979 között; Kiskunhalasról összesen 1311 dalt 1924-1963 között. Gépi felvételeket 1954-től készített.
Ezeknek a felvételeknek és a Keceli Asszonykórus hiteles előadásának köszönhető a keceli és kiskunhalasi CD-k tartalma.
A Keceli Hagyományőrző Asszonykórus előadása a még élő új stílusú énekgyakorlat szerves folytatása. Az új stílusnak mesteri előadói, de a régit is hitelesen életre tudják kelteni. A siker titka, hogy a kiadványokból megszólaltatott dalok legtöbbjét változataikban maguk is ismerik (összesen 32 dalt énekelnek). A régi életvitel rendje már a gyűjtések idején is felbomlóban volt. Annál kellemesebb meglepetés, hogy az asszonyok éneke napjainkig romlatlan, meggyőző maradt.
