Az albumról
Boban Marković - trombita
Jovica Ajdarević - trombita
Srdjan Spasić - trombita
Momčilo Krstić - saxofon
Dragoljub Eminović - kürt
Isidor Eminović - kürt
Goran Spasić - kürt
Ajdinović Ašim - kürt
Saša Ališanović - bass kürt
Nedžad Zumberović - pergő dob
Ašmet Eminović - dob
Egy új hozzáállás a zenéhez - különösen az olyanhoz, amelynek alapja a tradicionális zene - nemcsak egy kívánság következménye, hogy új kifejezési módot találjunk. Néha a telítettség, olykor pedig a vágy, hogy zenénk minél jobban eladható legyen, vagy hogy alkalmazkodjunk egy-egy új (leginkább az amerikai és/vagy nyugat-európai) piachoz határozza meg hozzáállásunkat. De ha saját zsáneredben már régóta a legjobb együttes vagy, elvárják, hogy továbbra is, ki tudja, hányadszor, ugyanazt a dalt "add el". Főképpen akkor, ha ennek a zenének - és konkrétan itt a szerbiai cigányok fúvószenéjéről van szó - nő a népszerűsége a világban. De a legjobbak csak akkor lehetnek, ha a többiek előtt járnak. Boban Marković zenekara a dél-szerbiai Vladičin Han-ból azonban nem elégszik meg az olyan díjakkal, amelyeket a Dragacsevói Száboron kaptak (csak az utóbbi két évben - és ilyen még nem volt - megkapták a Legjobb zenekar és Az első trombitás díjakat), és azzal a ténnyel, hogy a többi zenekar azzal kívánja magához vonzani a hallgatókat, hogy az először Boban Marković által játszott dalokat muzsikálják. Mások előtt haladni - ez mindenképpen ösztönzőleg hat. Boban Marković zenekara 11 tagú, és mindnyájukat arra kell ösztönözni, hogy készek legyenek többet gyakorolni, s hogy bebizonyítsák, jobbak a többieknél.
Boban Marković nagy előnye, hogy kész olyan zenészekkel együttműködni, akik más stílusban, más ég alatt dolgoznak - kitűnően ment a munka Goran Bregovićtyal, Lajkó Félixszel, de újabb kapcsolatokra is szert tett az utóbbi években. Ebből születtek a kicsit mát, trombitás slágerek, amelyeket egy igazi helyen, Gucsában "ellenőriztek le". Ha végigsétálunk Gucsán a trombitástalálkozó alatt, különböző helyekről hallhatjuk a Disko-džumbus-t, az Otpisani-t, Zajkova Igra-t vagy a T.T-t - mindez Boban Marković és zenekara hatását bizonyítja. Erről szól az a kép is, amelyet az Aranytrombita nevezetű hotel előtt láthattunk Gucsán a szombat esti nagyszínpadon, amikor is a többi zenész figyelmesen követi és hallgatja, mit és hogyan ad elő Boban a muzsikusaival, minden mozdulatot és hangot figyelmesen rögzítve.
Így jött létre a "Bistra Reka" (Tiszta folyó) című lemez, amelyen együttműködött az ausztriai Attwenger együttessel (hallgassák meg a Grom Čoček című számot) és Frank London New York-i trombitással.
Bojan Djordjević, 2002 január
Studio Zvezdara - Belgrad 2001