Az albumról
Előadók:
Csiszár Aladár (Magyarpéterlaka, 1937. május 18.) - prímás (1-14)
Panci Gyula (Magyarpéterlaka, 1944. július 12.) - brácsa (1-14)
Buta "Szép" József (Görgényszentimre, 1919) - cimbalom (1-12, 14)
Ötvös János (Magyarpéterlaka, 1954. június 18.) - bőgő (1-14)
Nemcsak a marosszéki forgatós szülőhazájának, de talán egész Erdély ma élő legnagyobb prímásának stúdiókörülmények között rögzített, és mostanáig dobozban rekedt lemezét tartja kezében a hallgató, amit sok-sok korabeli képpel illusztráltunk.
Csiszár Aladár kiemelkedik a Maros menti zenészek közül. Valószínűleg egész életében kitűnt kortársai körül, bár ma már rajta kívül személyesen kevés prímást ismerhetünk erről a vidékről. Több környékbeli kiváló hegedűst bemutattunk már sorozatunk további darabjain, Horváth Eleket, Lunka Józsefet és Gondos Jánost. Távolabbra tekintve nemcsak Maros mente, hanem talán egész Erdély egyik legnagyszerűbb hegedűsét tisztelhetjük Csiszár Aladárban, egyenrangú társa Kodoba Mártonnak vagy Zerkula Jánosnak. Csiszár Aladár édesapja, Csiszár János "Csiruka" Marosvásárhely környéki falvakban muzsikált, a sok jó muzsikus között közelebb nem talált mindig megbízatást. Fiának is ő volt első tanítómestere, akiket a környék legkiválóbb prímásai, Rácz Samu "Bákró" és Lunka "Bolond" József is tanítottak.
Olyan muzsikusegyéniség ő, akit nemcsak falujában ismernek el, de európai és amerikai turnéi után már az egész világon. Nem csak külföldön járt előtte híre, hanem egyénisége, intelligenciája révén kivívta szülőföldje és közvetlen szomszédai elismerését. Békében, nyugalomban éli nyugdíjas éveit Kötvélyfáján, amire nem muzsikus voltából jogosult: kétkezi munkásként dolgozta végig Románia legnagyobb építkezéseit. Első róla szóló készült felvétel is Gyimesben készült 1965-ben - egy munkásszállón találhatott a huszonéves hegedűsre Kallós Zoltán. Már az akkor készült felvételen jól hallatszik, hogy fiatalon, ereje teljében széles zenei repertoárral rendelkezett, és kivált, hogy milyen technikai felkészültség jellemezte. Az illusztráció 1950-60-as évekbeli képeken nyilvánvaló magabiztossága azt sugallja, hogy már tizenévesen nemcsak a zenekar hegedűse, de vélhetőleg teljes jogú zenei irányítója is volt.
Ez természetesen ma is változatlan. Talán csak a világról alkotott képe változott, egyszerű bölcsessége sokszor tetten érhető a hétköznapokban. Technikai igényessége, zenei mondandójának megformálása változatlan színvonalon hallható ezen a ’89-es felvételen. Mind hangképzése, mind vonókezelése megfelel a vidék stílusának, mégis, karakteres, határozott intonációi, változatos, letisztult díszítései kiemeli őt a vidék zenészei közül, sőt a városi kávéházi-éttermi muzsikusok közül is.
A felvételek készítése során a szerkesztők gondosan ügyeltek arra, hogy mind a Maros és Nyárád mente táncai, mind a magyarság és cigányság tánckultúrájának jellegzetességei bemutatásra kerüljenek. Sorozatunk eddigi darabjaitól annyiban tér el ez az album, hogy itt szinte stúdiókörülmények között készülhetett a zenekar. Jól érzékelhető ez a felvétel minőségén és a darabok előadásán. Az együttes többször is eljátszhatott egy-egy rendet, ami a producerek, szerkesztők együttműködésével született és csak a legjobb verzió maradt fenn az utókornak. Érzékelhetően kimódoltabb, letisztultabb ettől az anyag, mint lakodalmi felvételeink, ugyanakkor ez alkalmat adott a zenekarnak, hogy technikai kiválóságának maximumát nyújthassa. A zenekar összeszokottsága is jól tetten érhető., Csiszár Aladár (amint a képekből is kitűnik) sokat muzsikált ekkoriban ebben a felállásban. Panci Gyula és Ötvös János mind a mai napig állandó tagja bandájának.
Lelkes András
A felvételeket Rostás Tibor készítette 1989. március 26-28. között Budapesten a Hőgyes Endre utcai Unitárius Templomban, melyet a Hungaroton Records bocsátott rendelkezésünkre.
Hangmérnök: Rostás Tibor
