Az albumról
Előadók:
Gondos "Zsidó" János (Gernyeszeg, 1920. február 3.) - prímás (1-12)
Gondos György "Gyurica" (Gernyeszeg, 1928. június 16.) - cimbalom (13-19)
Csiszár Aladár (Magyarpéterlaka, 1937. május 18.) - prímás (13-16)
Lunka József (Magyarpéterlaka, 1944) - prímás (17-19)
Panci Gyula (Magyarpéterlaka, 1944. július 12.) - brácsa (1-12, 13-16)
Lunka Albert (Magyarpéterlaka, 1958) - brácsa (17-19)
Ötvös János (Magyarpéterlaka, 1954. június 18) - bőgő (13-19)
Ezen a felvételen a Marosszék-Mezőség határán fekvő Gernyeszeg két kiváló szülöttére koncentrálunk - így árnyalva a vidék zenéjéről kialakult képet.
Lemezünk közreműködőinek szülőfalvai, Magyarpéterlaka és Gernyeszeg, Szászrégentől délre helyezkednek el - a felső Maros mente déli részén elterülő magyar falvak muzsikáját idézzük most fel. A terület Mezőség és Marosszék határán helyezkedik el, bár az 1876. évi megyerendezés óta Gernyeszeg és Péterlaka a Maros-Torda vármegyéhez tartozott, Marosvásárhely központtal. Az itt lakó zenészek a Szászrégentől északra fekvő magyar falvak, elsősorban Magyaró, valamint a Maros menti Sárpatak és Körtvélyfája kultúrájában vannak otthon, de emellett a Nyárád vidéki Jobbágytelke táncdalkincsét is ismerik, és a némileg eltérő, szomszédos, a Maros túlpartján fekvő Vajdaszentiványba is sűrűn átjárnak muzsikálni. Ez a vidék földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a városi zenészutánpótlás egyik központja. A Gondos dinasztia tagjai is így kerülnek a polgári környezetben muzsikáló zenekarba.
A bőgős id. Gondos György két fia került lemezünkön a középpontba, Gondos János és Gondos György. Címlapunkon azért választjuk el őket egy hajszálnyi vonallal, mert ezeken a felvételeken nem muzsikálnak együtt, pedig nemcsak a nagy családi zenekarban, de harmadik testvérükkel Gondos Viktorral is sokat jártak a környékbeli falvakba. A Gondos dinasztia sorsát ugyanúgy befolyásolta a Maros vidék kedvező fekvése, mint a többiét (pl. Lunka, Ötvös, Csiszár). Majd minden családtagot megtalálhattunk a különböző táncegyüttesekben és üzemi zenekarokban (pl. Braduleţul). A rokonok már Marosvásárhelyen muzsikáltak akkoriban is, és a falusi bandáknál már a múlt század utolsó negyedében is előfordult modern hangszeres felállás a városi unokatestvérek részvételével. Egy-egy tagjuk azonban még a hagyományos hangszereken játszott: hegedű, cimbalom - ezért is kerültek ők ezen a válogatáson a reflektorfénybe. Egy példa sem került modern összeállításról a lemezre, de aligha lenne a hagyományos díszítés és formavilág bizonyítéka - a felállás változása persze nem lenne ritkaság a hangszeres magyar népzene történetében. Mindenesetre felvételeink tanúsága szerint Gondos János és György játéka nem tér el kortársaik stílusától és hangszerkezelésük is magas színvonalról tesz bizonyságot.
Mostani összeállításunk célja elsősorban a Maros e vidékének változatos zenészegyéniségeiről alkotott benyomás árnyalása, hiszen sorozatunk több darabja már lehetőséget teremtett a vidék zenészeinek bemutatására. Alkalmunk volt bemutatni olyan kiemelkedő prímásegyéniségeket, mint Lunka "Bolond" József és Csiszár Aladár, illetve cimbalmosokat, mint Buta "Szép" Jóska és Tóni Árpád. Előző darabjainkban többször a tánczenében oly fontos táncrendeket is bemutathattunk, most erre kevesebb figyelmet fordítottunk, inkább a kép színesítésére törekedtünk.
Az otthonában készült felvételek során Gondos Jánost nem Viktor, hanem Panci Gyula, a környék kitűnő brácsása kíséri. Gondos György "Gyuricát" pedig ezúttal nem a képen látható két muzsikusnő kíséretében, hanem kétféle, szokványos zenekarában hallhatjuk. Egyrészt Lunka "Bolond" Jóska fiaival, Lunka Józseffel és Alberttel, másrészt Csiszár Aladárral és Panci Gyulával. Mindkét felállásban a kiváló Ötvös János bőgőzik. A felvételek ez alkalommal is, mint oly sokszor Gondos György házában készültek nagyon bensőséges körülmények között, amiért mindannyian hálásak lehetünk feleségének, Nuci néninek, gyermekeinek, Gyurikának és Zoltánnak.
Lelkes András
A felvételeket Fekete Antal készítette 1984. december 31-én Vavrinecz Andrással és 1996 áprilisában Major Csabával, Juhász Csillával és Andrással Gernyeszegen, melyet a Hagyományok Háza bocsátott rendelkezésünkre.
