Czakó Gábor - Juhász Zoltán: Beljebb a magyar észjárásba c. könyv hangzó melléklete

Juhász családi együttes, Utra Mari Társaság

Kiadó: Cz. Simon Bt.
Kiadás éve: 2010
Szerkesztő: Czakó Gábor, Juhász Zoltán
Könyvtári jelzet: MMH_2117

Felvételek 21

1
Ködellik a Mátra
Juhász családi együttesének, furulya
2
Nem idevaló születésű vagyok én
Juhász családi együttesének, furulya
3
Palóc újstílusú népdal / Appalache-i ballada / Tolna megyei táncdallam
Juhász Zoltánduda
4
A marosi füzes alatt
Juhász családi együttes Feketelakének, furulya
5
Jön a rózsám a tanyáról
Juhász családi együttesének, furulya, hegedű
6
Ne búsulj rózsám érettem
Juhász családi együttesének, furulya
7
Menyasszonybúcsúztató
Juhász családi együttesének, furulya, gardon
8
Én kimenék küskertembe / Jaj, de szépen szól egy harang
Juhász családi együttesének, furulya
9
Dudanóta
Juhász Zoltánflóta
10
Dallamok dudán
Juhász Zoltánduda
11
Még a búza ki se hányta a fejét
Juhász családi együttesének, furulya
12
Táncdallam
Juhász családi együttesfurulya, hegedű
13
Rákóczi kis úrfi
Juhász családi együttesének, hosszúfurulya
14
Ha elküldtem barna babám szántani
Juhász családi együttesének, hosszúfurulya, furulya
15
Regösének
Utra Mari Társaságfurulya, ének, duda
16
Népdal
Juhász Zoltán Bogyiszlófurulya
17
Megfogott már engem a nap
Juhász családi együttes Fülöpének, furulya, hegedű
18
Elfutnék a bánat elől
Juhász családi együttes Leleének, flóta
19
Rákóczi-induló
Juhász családi együttesfurulya, gardon
20
Este van, este van
Juhász családi együttesének, furulya
21
Lassú és sebes magyaros
Juhász családi együttesének, furulya, gardon

Az albumról

Előadók:

Juhász Dénes - furulya, hegedű
Juhász Réka - ének, gardon
Juhász Lilla - ének
Juhász Zoltán - furulya, duda
Utra Mari Társaság (regölés)

Részlet a könyvből:
"A Népzene gyökrendszere c. tanulmányban a motívumok, zenei gyökök kapcsolatából kimutatható dallam-párhuzamokkal foglalkoztunk. A CD-mellékleten az ott bemutatott példák közül számosat meg is hallgathat az Olvasó, de ezek mellett további dallamokat is bemutatunk - ezek rokonságát egy másik, a teljes dallamívekre (és nem gyökökre) irányuló vizsgálat mutatta ki (Juhász, 2008).
A CD-n a dallam-párhuzamok mindig a magyar dallam előadásmódjának táji sajátságaihoz igazodva szólalnak meg: a palóc dallamot és mongol rokonát egyaránt palócosan, a székelyt és finn társát székelyen játszottuk, stb. Már csak azért is megtehettük ezt, mert a legtöbb magyar dallamot ma is élő paraszt és pásztor zenész mestereinktől ismerjük. Amikor tehát egy valaha volt közös zenei ősnyelv lenyomatait keressük, akkor a ma is élő magyar pásztorok furulyáján, dudáján, énekében megszólaló dallamokra gondolunk, nem valamiféle rég letűnt, elvont, "kikövetkeztetett" zenére. Ezekre a mai mestereinkre - Pál Istvánra a nógrádi Tereskén, Szántó Ferencre az erdélyi Magyarbecén, Tímár Viktorra és Tankó Eszterre Gyimes völgyében, Bezsán Pálra a moldvai Klézsén, Kádár Ferencre a békési Kőröstárkányban, Petők Dezsőre a szilágysági Lelén ma is úgy tekinthetünk, mint akik magyar zenei anyanyelvünkben e közös ősnyelv lenyomatát is híven őrzik. És azok emléke is elevenen él a tőlük ránk maradt zenében, akik ma már nem élnek, de mindent megtettek azért, hogy zenei örökségünk ne szálljon a sírba velük együtt: a zalai Badacsonyi Lajosra, a székely András Józsefre, a somogyi Balog Flóriánra, és sok más régi mesterre, aki ma már csak a velük készült felvételeken zenélnek.
A nem magyar dallamok tehát többnyire nem a saját alőadásmódjukban szólalnak meg. Bevalljuk, nem is tudnánk egyszerre pontos előadásmóddal játszani a dakota, az Appalache-i, a török, a finn, stb. példákat, de ennek a fogyatékosságnak van egy nagy előnye is: a világ népzenéinek hihetetlenül sokszínű előadásmódja nem tereli el a figyelmet a zenei formák, a dallamvonalak, motívumok rokonságáról."