Az albumról
Kalász Máté első lemezét személyes élmények ihlették. ‘A népzene maga egy csoda, ami mindig mozgásban volt, és mozgásban is marad.’
Kalász Máté első lemezét személyes élmények ihlették: a buzai hegedűs Micu muziklitása, Róka Szabolcs kobza játéka, Halmos Attila szatmári gyűjtései, a legendás Palatkai Banda zenéje és a széki hegedűs legenda, Ádám István „Icsán” játéka. Kalász Máté ezekre a hagyományokból táplálkozva, szabadon, saját fantáziájára támaszkodva játszik, magával ragadóan. A felvétel a dúzsi Lehmann Pincében készült 2017 májusában.
“A népzene maga egy csoda, ami mindig mozgásban volt, és mozgásban is marad. Ezért nem szeretem, ha megváltoztathatatlan tényeket és értékeket aggatnak rá. Én annak örülnék, ha mindenkinek a legkevesebb befolyás nélkül lehetne része ebben a csodában: szabadon, a saját fantáziájára bízva. Aki ismer engem, tudja, hogy a népzenéről alkotott véleményemet a „szerintem” szóval kezdem. Szerintem még mindig nem ismerjük igazán a népi kultúránkat, de ez nem feltétlenül baj. Viszont mindenképpen törekednünk kell rá, hogy ismeretlen mélységeihez mégis hűségesek maradhassunk.” (Kalász Máté)
Előadók:
Paár Julianna – ének (1)
Kalász Máté – hegedű (1-8)
Kaszap Atilla – brácsa, három- és négyhúros kontra (1, 3-8)
Bognár András – nagybőgő, kisbőgő (1, 3-7)
Halmos Attila – hegedű, ének (3, 4, 6)
Fekete Antal Puma - háromhúros kontra (7)
Róka Szabolcs – koboz (2)
Szabó Dániel – cimbalom (3, 4)
Hajdú Flórián, Juhász Sándor, Gyurka Gergely – tánc (6)
