Az albumról
Hagyományos magyar falusi rock’n’roll, avagy kortalan tánczene hegedűre, brácsára, bőgőre és énekhangra
Fiatal és még fiatalabb népzenészek együttműködéséből született a Békeucca, Mesics György és a Somló Banda első lemeze. Az albumon elsősorban tradicionális magyar vonósmuzsika kapott helyet, mégpedig Erdély két vidékéről, Kalotaszegről és Mezoségről származó összeállítások. A Barock’n’roll ördöngösfüzesi, a Semmi bánat magyarpalatkai és a Szép csendesen lefelé buzai dallamainál Fekete Antal „Puma” is erősíti a csapatot brácsajátékával – o a régi erdélyi muzsikálás nagy ismerője, hangszeres gyűjtésein generációk, például eme formáció zenészei nőttek bele a népzenébe. A három kalotaszegi menet közül ketto, a Fekete a kökény és a Rózsával kirakva címu darabok a bánffyhunyadi Csipás-banda muzsikája alapján készültek, ezekben Kovács István harmonikája fűszerezi a hangzást, míg a Csak a szíve című hallgató a magyarlónai Buráló muzsikáját idézi. Három rendhagyó sáv is forog a lemezen: az ördöngösfüzesi átirat, az Esterházy ritka magyar játékos kísérlet arra, hogyan is szólhatott ez a dallam pár száz évvel ezelőtt egy barokk kamarazenekartól. A szvinges lüktetésű Seveledse egy vidám kitekintés, hogy a hagyományos Kárpát medencei groove-októl eltérő módon is lehet használni ezt a hangszerelést. Az utolsó szám nem magyar népzenei ihletésű, hanem egy blues, egy szál gitáron, mégpedig Ady Endre „A fekete zongora” című versére készült feldolgozás, amely a költőóriás halálának századik évfordulója apropóján került a lemez végére. És ha úgy is van az ember néha, hogy „fusson, akinek nincs bora”, de mégis: ez a sokféle hang, történet, érzés és zene mind remekül megfér egymással a Békeuccában.
Előadók:
Mesics György "Mesó" - hegedű, ének, gitár
Pusztai Boglárka - hegedű
Kiss Rafael - brácsa
Győry Dániel - bőgő
Milinszki Emma - ének
Közreműködők:
Kovács István - harmonika (1,6)
Fekete Antal "Puma" - brácsa (3,5,7)