Az albumról
Árus Ferenc
1931-1995
„Berki ’Árus’ Ferenc mérai prímás és egyben a magyar néptánckutatás egyik legfontosabb forrása november elején elhunyt. A néhai híres mérai prímás fiai:Feri bácsi és Béla, valamint a tavaly elhunyt Tóni Rudi az öreg Árus együttesében kezdtek együtt játszani. A velük készült régi felvételek a világ legjobb népzenei felvételei közé tartoznak. Feri bácsi megőrizte édesapja repertoárját, de mindenkinek megvallotta, hogy ő maga nem olyan jó hegedűs mint az apja volt. ’Fontos a technika, de innen kell játszani’- mondta gyakran a szívére mutatva.
Feri bácsi szegénységben élte le az életét és mégis nagy felelőséggel viselte gondját családjának, kilenc unokájának, Béla testvérének és a mérai közösség számos más tagjának. Annak ellenére, hogy rengeteget szenvedett élete során, az utolsó napokig sikerült megőriznie fiatalosságát, frissességét, kielégíthetetlen kíváncsiságát és kedves segítőkészségét. Mindannyiunknak nagyon fog hiányozni.
DZAL PO TYA HURU DROM ANDE PAIXO HAJ SUKARIPE, MO PURO PHRAL!
LEGYEN SZÉP ÉS BÉKÉS A HOSSZÚ UTAD, ÖREG BARÁTOM!”
Idézet Bob Cohen cikkéből. Folkmagazin 1995.
„Szomorú, hogy a ’mérai egyetem tanárai’ ilyen gyorsan távoznak. A sok-sok élmény, barátság és a zene szeretete, amit mi- tanítványaik- magunkba szívtunk (…), itt a távolban bizony szorosan összeköt minket, kisdiákokat. Ő mindig mondogatta: „Látjátok, milyen az élet, úgy megzavarja az embert…”
Idézet Havasréti Pál Árus Bélához írt leveléből. Folkmagazin 1995.
