Az albumról
Vándor Vokál Együttes:
Bognár Szilvia
Farkas Tünde
Izsák Katalin
Szluka Judit
Közreműködik:
Buzás Attila - tambura
Németh György - kaval, duda
Orczy Géza - tambura, tapan, mélytambura, darabuka
Hangmérnök: Lázár Zsigmond, Mazura János, Péterdi Péter
Publishing Producer: Böszörményi Gergely
A felvételek a Solymár Stúdióban készültek.
A bolgár népzene sajátos ötvözete az európai és ázsiai zenei hagyományoknak, fellelhető benne illír, görög, trák, bizánci és török hatás. Az énekek egy része különböző ünnepekhez, társadalmi eseményekhez kötődött pl. Bábaasszony napja, Szent Lázár nap, esküvő, keresztelő... Más részük az együtt végzett munkát segítette a mezőn vagy a fonóban.
A dalok helyi sajátossággal bírnak Bulgáriában is. Dél-Nyugat-Bulgáriára a nehéz, kötetlen heroikus stílus jellemző, mely melegebb tónust kap Pirin-Makedóniában. Itt található leginkább többszólamúság - a Pirinban a régi stílusú énekeknél ez azt jelenti, hogy egy alaphang kíséri a dallamot, új stílusnál pedig tercpárhuzam van. A Sop-vidéken, azaz Szófia környékén a dallamot egy-két hangból álló alsó szólam kíséri és jellegzetes szaggatott gurgulázásszerű díszítések találhatók benne. Gyakori a szekundsúrlódás is, akárcsak a pirini dalokban. A Rhodope hegységben lágy pentatonikus alapú dallamokat találunk. Trákia a hosszú sorokból álló, sűrűn díszített lírai melódiák hazája. Észak és Kelet-Bulgáriában egyszólamú énekeket találunk.
A zenében gyakori a páratlan ritmus, az öt, hét, kilenc, tizenegy nyolcad.
Jellegzetes hangszerek a kecskebőr duda, a hosszú hétlyukú kaval, a tambura, a duduk vagy magashangú furulya, a Balkán hegedűje azaz a gadulka, a zuma vagy töröksíp, a nagyalakú, kerek, kétfenekű dob, azaz tapan és a kisdob vagy tarambuka, de használnak dorombot is, melyet brumbuzuknak hívnak.
Ezen a CD-n elsősorban a Dél-Nyugat-Bulgáriából származó, többszólamú dalok vannak túlsúlyban (1-5. dal Sop-vidék, 6-7. dal Dél-Közép Bulgária, 8-19. dal Pirin).