Etnofon Dokument 1.

Magyarnemegyei hangszeres népzene

Koterkán "Kuku" István, Ciobotar "Mázoló" Constantin, Lakatos "Második" Szevér, Ilosvai "Gringás" Aladár

Kiadó: Etnofon Records
Kiadás éve: 1993
Szerkesztő: Konkoly Elemér
Gyártási szám: ED-MK 001
Könyvtári jelzet: MMH_0843
Tartalom: eredeti gyűjtés
Külső adatbázisok: Discogs

Felvételek 13

1
Lassú, öreges szapora és sebes csárdás
Magyarnemegyehegedű, brácsa, cimbalom, nagybőgő
2
Ritka és sűrű magyar
Magyarnemegyehegedű, brácsa, cimbalom, nagybőgő
3
Sebes verbunk
Magyarnemegyehegedű, brácsa, cimbalom, nagybőgő
4
Sűrű magyar
Magyarnemegyehegedű, brácsa, cimbalom, nagybőgő
5
Régi magyar menyasszonykísérő, lassú és sebes csárdás
Magyarnemegyehegedű, brácsa, cimbalom, nagybőgő
6
Lassú és sebes csárdás
Magyarnemegyehegedű, brácsa, cimbalom, nagybőgő
7
Keserves és sebes csárdás
Magyarnemegyehegedű, brácsa, cimbalom, nagybőgő
8
Magyar menyasszonykísérő
Magyarnemegyehegedű, brácsa, cimbalom, nagybőgő
9
Román menyasszonykísérő
Magyarnemegyehegedű, brácsa, cimbalom, nagybőgő
10
Lakodalmas tyúknóta
Magyarnemegyehegedű, brácsa, cimbalom, nagybőgő
11
Menyasszonytánc és öreges szapora
Magyarnemegyehegedű, brácsa, cimbalom, nagybőgő
12
Lassú és sebes csárdás
Magyarnemegyehegedű, brácsa, cimbalom, nagybőgő
13
A juhait kereső csobán története
Magyarnemegyehegedű, brácsa, cimbalom, nagybőgő

A felvételeket a Hagyományok Háza Martin György Szakkönyvtárában meg lehet hallgatni.

Az albumról

Válogatás Konkoly Elemér gyűjtéséből.

Adatközlők:

Koterkán "Kuku" István (1943) - hegedű
Ciobotar "Mázoló" Constantin (1947) - brácsa
Lakatos "Második" Szevér (1935) - cimbalom
Ilosvai "Gringás" Aladár (1938) - nagybőgő

A hangfelvétel készült: Budapestm 1993. március 9.
Hangmérnök: Németh István
Gyűjtötte és szerkesztette: Konkoly Elemér

Magyarnemegye - a magyar nyelvterület keleti tömbjének legészakibb pontja - Erdélyben, a Nagy-Szamos völgyében, a Szamos jobb partján fekszik, nyelvszigeti elzártságban. Napjainkban több mint kétezer lelket számláló nagyközség. Nagyobb részben őslakos és - a bukovinai Andrásfalváról a századelőn - telepített magyarok, kisebb részben románok és cigányok lakják. Iparos falu.
E soknyelvű Szamos menti nép - eltérő kulturális ízlésével, szokásaival és hagyományaival - a folklór rendkívüli gazdagságát hozta létre Erdélynek ezen a részén. Magyarnemegyén éppen ezért több regionális kultúra, több egységes népzenei dialektus együttes hatása érvényesül, így a Kalotaszeg, Szilágyság, Szatmár, Avas, Lápos mente, Máramaros, Bukovina, Moldva, Székelyföld, Sajó mente és Mezőség népzenéje.
Magyarnemegyén gazdag a tánc- és a zeneélet. Az itt élő magyarság sajátos hagyományőrző törekvéseit a nyelvszigeti elzártságban a nemzetiségi identitástudat táplálja.
A mai zenekar összetétele elektromos hegedű, elektromos gitár, szintetizátor, basszusgitár, dob. A prímás a hetvenes évek közepétől ebben a felállásban muzsikál három fiával. A hagyományos zenekar prímhegedű, tárogató, brácsa, cimbalom, nagybőgő összeállítású volt, tagjai valamennyien cigánymuzsikusok. Csak a gyűjtés kedvéért sikerült a felvételen hallható régi zenekart - a tárogatós kivételével - összeszervezni.
A hangfelvételen hagyományos páros táncok (A/1, 5b, c; B/1, 2b, 7) férfi táncok (A/2, 3, 4), alkalomhoz kötött dallamok (A/5a; B3, 4, 5, 6) néhány keserves (B/2a) (melyek közül az első a Bartók Béla által 1906-ban Békésgyulán gyűjtött "Elindultam szép hazámból..." szövegkezdettel általánosan ismertté vált) és egy tavaszi népszokás, "A juhait kereső pásztor történeté" - nek dramatikus táncdallamai (B/8) szerepelnek.
A tánczenéket több népcsoportnak is muzsikálják, az egyéb dallamok etnikai hovatartozását a tételcímben jelöltem meg.
A válogatás nem nyújthat teljes áttekintést a zenekar gazdag repertoárjáról, több tánctípusról és szokásdallamról hely szűkében ízelítőt sem adhatunk.
Konkoly Elemér