Az albumról
Válogatta, hangszalagra énekelte Marosi Julianna.
Élő felvétel, címek nélkül
Az évtizedekre megszakított, visszafojtott éneklő kedvet csak fel kell ébreszteni. Ezért szolgálok ezekkel az énekekkel. Többsége kottából megmentett, felejtésnek indult ének, melyeknek hangját, előadásmódját az ismert népénekek segítségével próbáltam "kitalálni": melyiknek milyen legyen a tempója, a közös éneklés soronkénti szabdalásos, lassú áradását kövessem, vagy az egyéni éneklés zártabb, lendületesebb formálását? Mennyire engedjek az énekek sugallta érzelmességnek, vagy jobban a tiszta, az énekek nemes líraiságát árasztó fegyelmezett - népi megszólaltatásra - törekedjem.
Ilyesmiről a kotta nem árulkodik. Ezek nem népdalok, nem megzenésített versek, nem egyházi énekek, hanem népénekek. Szűz Mária mindenkié, vallásos érzéstől, felekezettől függetlenül: első szent királyunk mindannyiunkat rábízott. Ez a negyven ének emlékeztessen lelki múltunkra: hozzánk tartoznak, magyar énekörökségünk része, s így is kell bánnunk velük. Népünk Mária iránti tiszteletének túlcsordulásában születtek meg a csak őt illető jelzők: Kinyílt rózsa, Irgalmasság anyja, Szentlélek Tárháza, Megtestesült Ige, Isten Anyja, Hajnali Szép Csillag, Tengeren járók csillaga, Égi Pártfogó, Világ Megváltója, Keresztények segítője, Élet forrása, Bűnösök Menedéke, Irgalmasság Anyja, Magyarok Nagyasszonya... Ezek a szépséges megszólítások nem csak Máriára jellemzőek, de az Őt megszólítók hitének lelki mélységeiről is tanúskodnak.
Marosi Julianna