Az albumról
Barozda együttes:
Bokor Imre - hegedű
Pávai István - brácsa
Simó József - gardon, bőgő
Csiki Melinda - bőgő
Györfi Erzsébet - ének
"Mi azt mondjuk a népnek: Amit tudsz, nagy érték, az ősök hagyománya, a magad lelke igaz kifejezése. Olyan érték, hogy mi, a műveltek is, tőled tanuljuk el, mert mi már elfeledtük idegen szellemi javak utáni kalandozásainkban. Becsüld meg, erősödj meg benne, mert ha többre akarsz menni, csak erre építhetsz." (Kodály Zoltán)
A Barozda együttes 1977-ben alakult Csíkszeredában. Célunk a népzene hagyományos formáinak hangszeres és énekes tolmácsolása, valamint a csíkszeredai táncház létrehozása volt, amely néptáncaink szórakozási szinten való elterjesztését tűzte ki feladatának. Emellett együttesünk számos színpadi föllépéssel járult hozzá népzenénk népszerűsítéséhez. Állandó részvevője volt a tévé KALÁKA műsorainak, a székelyudvarhelyi táncháztalálkozóknak és más országos rendezvényeknek. 1978-ban két görögországi folklórfesztiválon vettünk részt.
Ezen a lemezen a romániai magyar népzene három különböző tájegységének hagyományos táncaihoz kapcsolódó zenét, táncaihoz kapcsolódó zenét, táncházi muzsikát rögzítettünk.
A felcsíki táncok sorozatát a verbunk nyitja meg. Ezt a kötetlen szerkezetű, individuális jellegű férfitáncot egyetlen dallam közjátékokkal ékelt ismétléseire járják. A felcsíki párostánc lassú része jártatós-forgatós motívumokból épül fel. A gyors rész jellegzetes figurázó-dobogtató motívuma a "kopogós". Mindekettőhöz számtalan hangszeres és énekes dallam járul.
A Keleti Kárpátokat átszelő Tatros forrásvidékén elterülő Gyimesvölgy néphagyományainak egyik leggazdagabb leghagyományőrzőbb területe. A gyimesiek több mint 30 féle tánca közül a legényes, a verbunk és a régiesebb párostáncok zenéje került erre a lemezre. A szinkópás ritmuskíséretű kettős lassú, oszlopos-vonulós jártató részből és kissé gyorsabb páros sirülőből tevődik össze. Kizárólag hangszeres zenére járják. Az aszimmetrikus ritmusú lassú magyaroshoz énekelt dallamok is járulnak. A sebes magyaros figurázó részét itt "ropogtatós"-nak hívják.
Sajátos sziget a Mezőség falvai közt Szék, az egykor városi rangú kiváltságokkal rendelkező település, amely máig is őrzi a táncházi hagyományokat. A széki táncciklus a kötött szerkezetű férfitáncaink közé tartozó sűrű és ritka tempóval kezdődik. Ezt követi a két párból képzett kis négyes körökben járt magyar, majd a szintén táncpárt alkotó lassú és csárdás. A széki hangszeres muzsika a folklorizált verbunkos zene és régi stílusú dallamaink hangszeresített változatainak sajátos ötvözete. A több évszázados együttélés következményeként, a lemezen megszólaló magyar népzenei anyag és a román népzene között számos hasonlóság és kölcsönhatás érezhető.
A hagyományos hangszeres stílust falusi muzsikusoktól sajátítottuk el. A lemezen szereplő anyag megismeréséért köszönetet mondunk Sinka Sándor csíkszentdomokosi, Zerkula János gyimesközéploki és Dobos Károly széki zenészeknek, valamint Imets Dénesnek, aki hangszeres gyűjtését önzetlenül rendelkezésünkre bocsátotta. Külön köszönet jár Csíki Melindának (bőgő) a felcsíki táncrendben való közreműködéséért.
Hangmérnök: Vasile Sibana