Az albumról
Betlehemes játékok a Magyar Rádió hangarchívumából.
A Kakasdi betlehemes Domokos Pál Péter gyűjtése.
Gazda: Palkó Linusz
Király: Mátyás László
Angyal: Sebestyén Dezső
Királyszóga: Mátyás Sándor
Szent József: Sebestyén Ádám
Mária: Kelemen Endre
Öreg pásztor: Kerekes József
Báránkás: Darabos Ferenc
Bogláros: Zsók György
Kecskepásztor: Molnár Lázár
Hammas: Sebestyén Sebestyén
Furulyás: Farkas István
Az énekeket Andrásfalvi Györgyné Mátyás Erzsébet adja elő.
Rendező: Grabócz Miklós
A felvétel 1956-ban készült.
Terpesi betlehemes
Végh Menyhértné összeállítását rádióra alkalmazta Falvay Károly.
közreműködik a terpesi hagyományőrző népdalkör Nagy Sándorné vezetésével.
A hangfelvételt Balogh Attila és Sütő László készítette.
Rendező: Solymosi János
A felvétel 1985-ben készült.
Rendező: Solymosi János
Hangmérnök: Balogh Attila és Sütő László
A népélet jeles napjai közül kiemelkedik a karácsony a valóságos színjátékszerű hagyományával, a betlehemes játékkal. A Bibliából ismert születéstörténet megjelenítése régóta honos Európában. Első írásos nyoma a 11. századból francia földön maradt fenn. Szövegének hazai feljegyzéséről a 17. század vége óta tudunk. Dallamostul közölt példánya a 19. század végén látott napvilágot. Gyűjtése is nagyjából ettől az időponttól datálódik.
A Magyar Népzene Tára II. kötete típusonként csoportosítva számos magyar betlehemes játékot jelentetett meg. Ám néprajzi szempontból hiteles, teljes betlehemesek hangzó formában történő közreadása mindezideig késett. Ezért nagy örömmel bocsátjuk az érdeklődők részére a Magyar Rádió két, különböző típusú betlehemes játékot megörökítő hangfelvételét!
A Kakasdi betlehemes alapfelvételei 1956 telén készültek a Tolna megyei Kakasd községben a bukovinai Andrásfalváról odatelepített székelyek közreműködésével. Minthogy Andrásfalvát alapító őseik a székelyföldről vándoroltak ki magukkal víve a székelyföldi betlehemes játékot is, ők egyeneságú folytatói ennek a hagyománynak. A felvételek rögzítésénél, majd ezek stúdióbeli rádióműsorrá szervezésénél a neves népzenekutató, a csángó kultúra kiváló szakértője, Domokos Pál Péter is jelen volt.
A betlehemes jellemzésére őt idézzük.
"Feltűnik, hogy a tizenkét szereplő minden tagja férfi; még az angyal és Mária is. A legszebb arcú, szelíd szavú legények öltöznek női ruhába, hogy szerepüket eljátszhassák. De énekük sem hagyható figyelmen kívül. Minden ének karácsonyi, örömet sugárzó ének, s mégsem ritmusra aprózódott, nyolcad- tizenhatod hangok juttatják kifejezésre az örömet, hanem a modális, vagyis egyházi hangnemekben szabadon, apró díszítésekkel gazdagon ellátott melódiák, melyek szárnyukon mélyértelmű szöveget hordanak.
A dramatizált születéstörténetet Mária vidámságra buzdító szava zárja. Az ütemesen, kórusban mondott szavakkal a pogánykorig visszavezethető tréfás rész következik, melynek vége felé még a fukar gazda is megkapja leckéjét, ki cselédeinek száz kérését egyszer se teljesíti, s a gazdasszony életformája se marad szó nélkül."
A Terpesi betlehemes az ún. felföldi típusba sorolható. Rögzítése a Heves megyei Terpes községben történt 1985 nyarán. A helyi szokást a község hagyománygyűjtője, országoshírű nótafája, a dramaturgiai érzékkel rendelkező Végh Menyhértné keretjátékba foglalta. A palóc táj zenéjének szorgos kutatója, Borsai Ilona biztatta még őt a betlehemezés színpadra állítására. És amint Vankóné Dudás Juló festményekben adózott a népélet ünnepeinek, Végh Menyhértné műsorrá formálta nemcsak a Terpesi betlehemest, hanem a terpesiek búcsújárását is!
A betlehemes kezdete egy gazdasszony házát jeleníti meg karácsony előtt. Itt gyűlnek össze a falu asszonyai szőni, fonni, a télestéket munkával űzni. Közben figyelmeznek a közelgő ünnepre is! S íme, egyszercsak beköszöntenek a betlehemesek: az angyal és a botos pásztorok. Jézus születését hírül adják, tréfás pásztorjelenetüket, táncukat eljárják. Miután adományt is kértek, kaptak, karácsonyi dallal további házakhoz vonulnak.
Solymosi János