Az albumról
Előadók:
Fedémesi Népdalkör
Tarpai Népdalkör
Mohora-Magyarnándori Népdalkör
Tápiószecsői Menyecskekoszorú
Buzsáki Asszonykórus
Sándorfalvi Budai Sándor Citerazenekar
Táborfalvi Csutorás Együttes
Csesztregi Férfi Népdalkör
Bagi Assszonykórus
Mátrai Egyesült Szövetkezeti Népdalkör
Nézsai Palóc Kórus
Taktaharkányi Népdalkör
Guzsaly Népzenei Együttes
A hanglemez a Magyar Zeneművészek Szövetségének támogatásával készült.
Lemezünk egyfajta keresztmetszetét próbálja adni annak a 70-es évek elején kibontakozó népdalt éneklő mozgalomnak, amelynek hatására napjainkban már közel félszáz pávakör működik az országban. Ezek a közösségek hagyományőrző és hagyományz teremtő erejükkel a magyar népdal forrásaként is szolgálnak, ahol a népdal ma is él, állandóan változik, csiszolódik.
Fedémesi Népdalkör
Magyarország északi hegyvidékén, Palócföldön található kis település Fedémes. Az asszonyokból álló népdalkör 1974-ben jött létre, hogy a Palócföld gazdag dalkincsét bemutassa és a felnövekvő nemzedék számára megőrizze. Lelkes tagjai tiszta, eredeti tájszólással, magas szintű zenekultúrával tolmácsolják a változatos népdalcsokrokat.
Előadásukban gyakran mutatkoznak olyan sajátságok, amelyek a vidékre fokozottan jellemzők. Elsősorban a díszítéses előadásmódot említhetjük meg, a melizmák gyakoribb előfordulását, a giusto, azaz a feszes ritmusú dallamok lassabb, méltóságteljesebb éneklését, a szöveg- és dallamhagyomány természetes kapcsolódását.
Vezetőjük Csíkné Bartók Ilona tanárnő, nagy hozzáértéssel gyűjti a régi, eredeti fedémesi népdalokat és igényesen állítja össze műsoraikat. Az országos népzenei találkotók és fesztiválok ismert résztvevői, a Magyar Televízió népdalversenyén 1. díjat nyertek.
A 12 főnyi asszonykórus a Pétervására és Vidéki ÁFÉSZ.
Tarpai Népdalkör
Magyarország keleti határánál, Szatmár megyében régi hagyománya van a falusi férfikórusoknak. Tarpán is korábban egyházi férfikórus működött, majd ennek magjából alakult meg 1971-ben a népdalkör. Később fiatalokból álló citerazenekar csatlakozott hozzájuk.
Előadásmódjukra jellemző a telt, érett és erőteljes hangzás. Dallamkincsük pedig a tágabb tájegység. Szatmár régi és új stílusú, főleg giusto dalait reprezentálja.
Az együttes tagjai a helyi szövetkezetek dolgozói, illetve nyugdíjasai. A 25 fős együttes művészeti vezetője Kocsis József és Szabó László.
Mohora-Magyarnándori Népdalkör
Magyarnándor és Mohora, Nógrád megyei kisközségek a Palócföldön, Magyarország északi határánál. A két község dalosaiból 1971 őszén alakult meg a népdalkör, hogy a palóc néphagyományokat megőrizzék és bemutassák hallgatóiknak. Az együttesnek a környék szokásaiból álló lakodalmi műsorát hanglemezen is megörökítették. Jellegzetes tájszólásukkal, színes palócföldi dalcsokraikkal sok sikert és elismerést vívtak ki maguknak.
Lemezünkön palócföldi szerelmes dalokat énekelnek. A tájra jellemző, hogy az új stílusú dallamok még napjainkban is gazdag változatokban élnek eleven életet, mind az egyéni, mind pedig a közös éneklési alkalmakon.
A 25 főt számláló népdalkör művészeti vezetője Giebiszer Gáborné.
Tápiószecsői Menyecskekoszorú
Budapesttől nem messze, a Tápióvölgyében 1950-ben hagyományőrző együttes alakult Ofella Sándor vezetésével. A csoport egykori táncos leányai 20 évvel később, 1970-ben éneklő csoportot alakítottak a televízió első „Röpülj Páva” népdalversenyének hatására.
Ebben a versenyben ismerte meg a közönség a menyecskekoszorú ma is aktív énekes szólistáját, Gál Károlynét és rajta keresztül a szecsői dalokat - ezek közül is a lemezünkön hallható „De szeretnék az égen csillag lenni” kezdetűt.
Az asszonykórus ma is a hagyományőrző együttes gerincét képezi. Műsoraikban a Tápióvölgye népdalkincsét szólaltatják meg egészséges derűvel, fiatalos vitalitással, többnyire táncos betétekkel színesítve.
A 14 fős menyecskekórus művészeti vezetője Rákosi Györgyné.
Buzsáki Asszonykórus
Buzsák Somogy megyei község, a Balaton partjától 15 km-re fekszik. Hímzéseik és szövéseik rendkívüli változatossága és gazdagsága a buzsáki asszonyokat már a háború előtti években ismertté tették. A községben évtizedek óta népi együttesi keretek között ápolják a helyi táncos és zenei hagyományokat, a különböző népszokásokat. Az asszonykórus a hagyományőrző népi együttes része, de önálló műsoraival kimagasló színvonalat képvisel a magyar népzenei együttesek táborában. Előadásai során Buzsák és környezetének dalait, szokásait és viseletét mutatják be stílusosan és ízes tájszólással.
Lemezünkön jellegzetes somogyi népdalokat hallhatunk, köztük egy karikázó táncdallamot és néhány ereszkedő, giusto népdalt.
A 14 főd asszonykórus művészeti vezetője Buzsáki Istvánné.
Sándorfalvi Budai Sándor Citerazenekar
Az Alföld déli részén, Szeged környékén található Sándorfalva. Ezen a vidéken sokáig élt a paraszti hangszeres zenélés. 1957-ben a megalakuláskor idős, tapasztalt parasztemberekből állt a csoport, akik saját hagyományukat tisztelve és ápolva szólaltatták meg a citerákat.
Az együttes alapítása Budai Sándor sándorfalvi népművész nevéhez fűződik, aki kezdettől fogva nemcsak vezetője és irányítója volt a citerazenekarnak, hanem a hangszerek készítőmestere is. Az ő keze alól származtak a különféle hangolású, művészien díszített-faragott citerák, amelyek ma már különösen nagy becsben állnak e hangszer kedvelői, játékosai között.
A 9 főnyi citerazenekar vezetője Ródler László.
Táborfalvi Csutorás Együttes
Táborfalva 100 éves település, az ország közepén, a Kiskunságban található. Először citerazenekar alakult a községben 1975-ben, majd népdalkörrel bővült. Később egyre több fiatal csatlakozott az együtteshez és Csutorás Együttes néven önállóan is működnek. A citerán kívül tekerőlanton, bőrdudán, nádsípon, furulyán, facimbalmon, tamburán, bőgőn és más saját készítésű népi hangszereken játszanak. Mivel a községnek - fiatal telepes volta révén - önálló népzenei hagyományai nincsenek, műsoraikba az Alföld nevezetesebb, archaikusabb népdalait válogatják, de más tájegységek anyagából is merítenek. Elnyerték a Népművészet Ifjú Mestere címet.
A kilenc fős együttes művészeti vezetője Birinyi József.
Csesztregi Népdalkör
Zala megye nyugati határszélén lévő kis községében, Csesztregen 1972 óta működik a férfi népdalkör. A férfikórus a Harangláb népzenei együttes kíséretében hitelesen szólaltatja meg a zalai és dunántúli népdalokat.
A lemezen hallható dalok gyűjtői közül ki kell emelnünk Vajda Józsefet, aki nemcsak jó ismerője szűkebb környezete, a zalai táj népzenéjének, hanem tudatos rendszerezője, publikálója is. Az ő gyűjtései szolgáltak alapul a 60-as évek végén a megyében is megindult pávaköri mozgalmaknak.
A 20 fős együttes művészeti vezetője Molnár Ferencné.
Bagi Asszonykórus
Neves néprajzgyűjtők a főváros közelében lévő Galga folyó menti falvakban a háború utáni években gazdag néprajzi anyagot találtak. Biztatásukra 1950-ben Bagon népi együttes alakult, majd később felvette a híres gyűjtő, Muharay Elemér nevét. Az együttes részét képező asszonykórus 1977 óta önállóan is működik. Műsoraikon nagyrészt saját falujuk népdalaiból válogatott összeállításokat mutatnak be, de őrzik az egész Galga-mente zenei hagyományait.
Az elsősorban új stílusú népdalok előadásának varázsát a bagi asszonyok ízes, harsány, de mégis bensőséges hangzásában találhatjuk meg.
A három generációt magába foglaló asszonykórus viselete rendkívül gazdag, színes, változatos.
A 30 fős asszonykórus művészeti vezetője Rónai Lajos.
Mátrai Egyesült Szövetkezeti Népdalkör
A Mátra hegység lábánál fekvő három falu - Gyöngyöspata, Szűcsi és Gyöngyöstarján - dalosaiból egyesült 1986-ban a nagy létszámú népdalkör. A három község saját egyéni jellegét, viseletét megőrizve és egy magasabb egységet alkotva mutatja be hagyományait. Céljuk a helyi népművészetek, a zene, a tánc, szokásanyag megőrzése és színpadra vitele.
Fellépéseiken természetesen külön-külön is megszólalnak az egyes éneklő csoportok, ezzel is reprezentálva azt, hogy a három község, jóllehet népművészeti hagyományaikban közös vonásokat hordoz, mégis egyéni színt is mutat.
A Mátrai Egyesült Szövetkezeti Népdalkör művészeti vezetője Némethné Süveges Zsuzsanna.
Nézsai Palóc Kórus
Nézsa Palócföldön fekszik. A hegyektől körülvett szép vidék nagyon gazdag népzenei hagyományokban, a község lakóinak nagy része ma is őrzi ezt a gazdag népdalkincset.
A népdalkórus 1969-ben alakult, asszonyokból és férfiakból, Szarka Lajosné vezetésével.
Taktaharkányi Népdalkör
Borsod megye keleti részén, a híres tokaji borvidék közelében
található Taktaharkány, ahol a község jó hangú férfiainak egy csoportja saját kezdeményezésére 1976-ban népdalkört alapított munkásokból, mesteremberekből, szövetkezeti tagokból. Elsősorban a saját falujukból és a közelebbi tájegységből gyűjtött népdalkincsből válogatják műsoraikat. Egységes telt hangzás és egyszerű érzelemgazdag előadásmód jellemzi sokszínű repertoárjukat.
A 25 fős férfikar művészeti vezetője Szántó Erzsébet.
Keszthelyi Guzsaly Együttes
A Balaton délnyugati sarkának régi iskolavárosa, kereskedelmi és kulturális központja Keszthely. 1973 - ban diákokból, egyetemistákból alakult meg a Guzsaly Népzenei Együttes és a táncház-mozgalom fellendülésével egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Az együttes tagjai szorgalmasan járták Zala, Somogy és Veszprém megye falvait, hogy felkutassák és megszólaltassák a még meglévő népzenei hagyományokat.
Repertoárjukon olyan feldolgozások szerepelnek, amelyek a közös, együttesi munkák során csiszolódtak, formálódtak az együttes hangszeres és énekes adottságaihoz alkalmazkodva.
Számos elismerés és kitüntetés birtokosai, elnyerték a „Népművészet Ifjú Mestere” címet.
Az 5 főnyi Guzsaly együttes vezetője Tüttő Vilmos.