Az albumról
Kalyi Jag tagjai:
Künstler Ágnes - ének (A1-3, 5, 6; B1, 4, 6, 8, 9); pityegtetés (A1; B8)
Nagy József - szájbőgő (A1, 3, 5, 6, 8; B2-4, 8), kanna (A1, 2, 5, 6, 8; B2-4, 6, 8, 9)
Balogh József - szájbőgő (A1, 6; B2, 3, 8), ének (A2, 3, 5-8; B1, 4, 6, 8, 9); gitár (A2, 5; B1, 6); kanál (A3, 6; B2, 3, 8); tambura (A3, 4, 8; B4, 9); fütty (B2)
Varga Gusztáv - ének (A2-4, 6, 8; B1, 2, 4-9); gitár (A3, 4, 6, 8;B2, 8, 9); szájbőgő (B3, 8)
Közreműködik:
Mangó Norbert - nagybőgő (A8)
Vass János - brácsa (A8)
Cigány, magyar (B1, 8) és román (B6, 9) nyelven
A Kalyi Jag (Fekete tűz) együttes 1978-ban alakult Budapesten. Alapító tagjai Szabolcs-Szatmár megyéből származó cigány anyanyelvű munkás fiatalok, akik szülőhelyük dalait és táncait mutatják be a színpadi művészet szintjén társaiknak és nagyközönségnek.
1979-ben az együttes elnyerte a "Népművészet ifjú mestere" címet. Fennállásuk óta több lemez felvételében vettek részt, első nagylemezük 1987-ben jelent meg a Hungaroton kiadásában. Számos tévé-felvételt is készítettek, önálló műsorukat 1988-ban mutatták be.
Műsoruk autentikus népzene az anyanyelvű cigány folklór különféle dialektusaiból, melyek a kutatók számára ma még nagyrészt feltáratlanok. Az együttes tagjai ezért rendszeres gyűjtőmunkát is folytatnak. Az eddigi kutatások szerint alapvetően három műfaj köré csoportosítható a magyarországi cigány népzene:
1. loki gilji: lassú, balladisztikus hangvételű, hasonlít a magyar keservesekhez, amennyiben a szövegmotívumok felcserélhetőek (terc és kvint szólamok), a strófák általában négy sorosak, a sorok hat vagy nyolc szótagosak, de a szabad előadáshoz igazodnak.
2. róvjak gilji: botoló nóta, az európai fegyvertáncok élő cigány megfelelője. A bottal 3/4- es és 4/4-es ritmusokban táncolnak. Ezeket a táncokat általában csak nagyobb összecsapásoknál vagy verekedésnél használják.
3. khelimaszki gilji: pergető táncnóta, amit különböző összejöveteleken énekelnek a táncosok lába alá. Ezeknek lehetnek csak pergetett dallamok, de lehetnek szöveges variánsok is. Ez a zene az európai közegben talán az egyetlen olyan igazán élő közösségi folklór forma, amely nap mint nap keletkezik és pusztul.
Zenei rendező: Rossa László, Eredics Gábor
Hangmérnök: Kölcsényi Attila