Sikoly

A metrón az este
egy lány ült szembe,
egymásra néztünk,
köszönt és vége.
Nem látott régen,
én sem kerestem, -
torokszorító
emléknek érzem:
Szemébe néztem,
kezéhez értem,
elfordult tőlem, -
még ma sem értem.
Álltam és vártam
szótlanná váltan.
Elfutott, már csak
messziről láttam.
Álmokat rontó,
könnyeket fojtó
sikoly szakadt ki,
átkokat osztó.