Szalmazsúpos a mi házunk teteje - Lassú cigánytánc és ritka csárdás

Szalmazsúpos a mi házunk,
a mi házunk teteje,
A szegénység kikönyököl,
kikönyököl belőle,
Rég megmondtam régi rózsám,
régi rózsám, ne szeress,
Nincs egyebem,
mit a két karom szerez.

Nincs egyebem egyetlenegy,
egyetlenegy pohárnál,
Poháromban egyetlenegy,
egyetlenegy virágnál,
Virágomnak az a neve,
Az a neve: nefelejcs,
Ne ölelj meg,
ha igazán nem szeretsz.

Szeress olyant, kinek ökre,
kinek ökre-szekere,
hogy egyen meg a búbánat,
a búbánat mellette.
Ajla-lala...

Jaj, de bajos,
ki egymást nem szereti,
Tövis közül az ibolyát kiszedni,
Én kiszedtem, megszúrta a kezemet,
Verje meg az Isten a te szívedet!

Jaj, de bajos,
ki egymást nem szereti,
Egy párnára ketten kell lefeküdni,
A párnának a két széle elszakad.
A közepe tiszta újon megmarad.

Nincs édesebb a havasi dinnyénél,
Nincs kedvesebb
az első szeretőnél,
Mert az első igazán tud szeretni,
Másodikér de sokat kell szenvedni!