Dies est letitiae / Přišel nám den veselý / Chwalmyz wszyscy
Szövegek
Dies est letitiae
Dies est letitiae in ortu regali,
Nam processit hodie de ventre virginali.
Puer admirabilis, totus delectabilis in huminitate,
Qui in aetimabilis est et ineffabilis in divinitate.
Nam processit hodie de ventre virginali.
Puer admirabilis, totus delectabilis in huminitate,
Qui in aetimabilis est et ineffabilis in divinitate.
Přišel nám den veselý
Přišel nám den veselý beze všeho smutka,
Národil de Syn boží z čistého živótka.
Chvalmež my svatu Máří, jenž jest boží máteří,
Bohem jest zvolena, svítým Duchem počela,
V radosti porodila Jezu Krista Pána.
Porodivši detátko poče kolíbati,
Jsúc tak čistá device byla Bohu máti.
Chvalmež my...
Národil de Syn boží z čistého živótka.
Chvalmež my svatu Máří, jenž jest boží máteří,
Bohem jest zvolena, svítým Duchem počela,
V radosti porodila Jezu Krista Pána.
Porodivši detátko poče kolíbati,
Jsúc tak čistá device byla Bohu máti.
Chvalmež my...
Chwalmyz wszyscy
Chwalmyz wszyscy z wswlwm
Stworzyciela swego
Bo prze nasze zbawienie
Z stanu panienskiego
Dziecie sie narodzilo
Prorostoctwo sie spelnilo
W Jego narodzieniu;
Dziwne to narodzenie,
Bo sie stalo zlaczenie
Bóstwa z czlowieczenstwem.
Stworzyciela swego
Bo prze nasze zbawienie
Z stanu panienskiego
Dziecie sie narodzilo
Prorostoctwo sie spelnilo
W Jego narodzieniu;
Dziwne to narodzenie,
Bo sie stalo zlaczenie
Bóstwa z czlowieczenstwem.
Leírás
Cantus Catolici, 1651
***
Jistebnický kancionál, Rukopis NM 2 C 7, Národní Múzeum, Praha.
A cseh változat a latin karácsonyi ének alapján keletkezett a XV. század első felében. A latin változat megtalálható a Vyšehrad-i kéziratban is, 1410-ből.
***
A középkori latin ének a XV. században egész Lengyelországban különböző változatokban terjedt el. Két XVI. századi kiadványban találhatók meg: Siebenecher: Piosnki, 1558 és a valamivel korábbi Anrysowicz-féle énekeskönyvben.
***
Jistebnický kancionál, Rukopis NM 2 C 7, Národní Múzeum, Praha.
A cseh változat a latin karácsonyi ének alapján keletkezett a XV. század első felében. A latin változat megtalálható a Vyšehrad-i kéziratban is, 1410-ből.
***
A középkori latin ének a XV. században egész Lengyelországban különböző változatokban terjedt el. Két XVI. századi kiadványban találhatók meg: Siebenecher: Piosnki, 1558 és a valamivel korábbi Anrysowicz-féle énekeskönyvben.