Hajdútánc
Kalamajka együttes, Hetényi Milán, Agócs Gergely
- Etnikum
- gorál (lengyel), magyar, román, szlovák
- A felvétel helye
- Za-Ki Stúdió
- A felvétel ideje
- 2002
- Feldolgozottság
- az eredetihez közeli módon előadott
Leírás
a) Soproni tánc (magyar, Szombathely, Nyugat-Dunántúl)
b) Haidău (román, Keménytelke, Dél-Erdély)
c) Odzemok (szlovák, Feketebalog, Felvidék)
d) Zbojnicky (gorál, Podhale, Dél-Lengyelország)
e) Gyors tánc (magyar, Sopron, Nyugat-Dunántúl)
Ennek a legelterjedtebb hajdútánc-dallamnak első lejegyzett változatát az 1689-re datált Soproni-kéziratban találjuk. A Rákóczi-szabadságharc volt talán az utolsó alkalom, amikor szinte minden Magyarországon élő nép együtt harcolt az ország függetlenségéért. Ilyen módon a hajdútánc a Kárpát-medencében élő népek közös kincsének tekinthető. Talán ezért van, hogy ez a dallam a hozzá kapcsolódott táncokkal együtt nemcsak magyar, hanem a szlovák, román, lengyel néphagyományban is tovább élt.
b) Haidău (román, Keménytelke, Dél-Erdély)
c) Odzemok (szlovák, Feketebalog, Felvidék)
d) Zbojnicky (gorál, Podhale, Dél-Lengyelország)
e) Gyors tánc (magyar, Sopron, Nyugat-Dunántúl)
Ennek a legelterjedtebb hajdútánc-dallamnak első lejegyzett változatát az 1689-re datált Soproni-kéziratban találjuk. A Rákóczi-szabadságharc volt talán az utolsó alkalom, amikor szinte minden Magyarországon élő nép együtt harcolt az ország függetlenségéért. Ilyen módon a hajdútánc a Kárpát-medencében élő népek közös kincsének tekinthető. Talán ezért van, hogy ez a dallam a hozzá kapcsolódott táncokkal együtt nemcsak magyar, hanem a szlovák, román, lengyel néphagyományban is tovább élt.