A hétéves háborúról való dallam
Leírás
A szöveg közben elhangzó zenei illusztráció.
A hétéves háború 1756-tól 1763-ig zajlott Ausztia és Poroszország között, Szilézia birtoklásáért. Az idézett dal Kovács Ferenc 1777-ben lejegyzett énekeskönyvében (melodiárium) maradt fenn; szövege "Prussziának királya méltán haragszik..." kezdettel ismert. Számos változata él a nép ajkán. E dallam az új típusú népi dallamok egyik legkorábbi lejegyzett példája.
"Új magyar népdalstílus" - Ezt a fontos dallamtörténeti kategóriát Bartók Béla vezette be eredetileg "a magyar parasztzene új stílusa" elnevezéssel. (A magyar népdal, 1924, Népzenénk és a szomszéd népek zenéje, 1934). A fogalom a magyar népi dallamkincs egy jelentős rétegét határolja körül. A stílus keletkezési időpontja eléggé bizonytalan - lévén szájhagyomány útján terjedő, tehát történeti folyamatában nehezen rekonstruálható népi kultúráról van szó. A legújabb dallamtörténeti kutatások a keletkezés idejét a XVIII. századra teszik, de egyes nyomok a korábbi századokba is visszanyúlnak. A stílus legfontosabb ismérvei: 1. visszatéréses négysoros forma (ezen belül nagyon sokféle változat ismert); 2. kötött ritmus (szaknyelven: Tempo giusto). A "református kollégiumok" Sárospatakon, Debrecenben, Pápán, Udvarhelyen, Kolozsvárt és másutt a XVIII. századi magyar népies dalkultúra fontos gyűjtői, terjesztői és ápolói voltak. Az egykorú, javarészt kéziratos dalgyűjtemények, mint amilyen a fent említett Kovács-féle melodiárium is, ezt a gazdag kultúrát örökítették meg.
A hétéves háború 1756-tól 1763-ig zajlott Ausztia és Poroszország között, Szilézia birtoklásáért. Az idézett dal Kovács Ferenc 1777-ben lejegyzett énekeskönyvében (melodiárium) maradt fenn; szövege "Prussziának királya méltán haragszik..." kezdettel ismert. Számos változata él a nép ajkán. E dallam az új típusú népi dallamok egyik legkorábbi lejegyzett példája.
"Új magyar népdalstílus" - Ezt a fontos dallamtörténeti kategóriát Bartók Béla vezette be eredetileg "a magyar parasztzene új stílusa" elnevezéssel. (A magyar népdal, 1924, Népzenénk és a szomszéd népek zenéje, 1934). A fogalom a magyar népi dallamkincs egy jelentős rétegét határolja körül. A stílus keletkezési időpontja eléggé bizonytalan - lévén szájhagyomány útján terjedő, tehát történeti folyamatában nehezen rekonstruálható népi kultúráról van szó. A legújabb dallamtörténeti kutatások a keletkezés idejét a XVIII. századra teszik, de egyes nyomok a korábbi századokba is visszanyúlnak. A stílus legfontosabb ismérvei: 1. visszatéréses négysoros forma (ezen belül nagyon sokféle változat ismert); 2. kötött ritmus (szaknyelven: Tempo giusto). A "református kollégiumok" Sárospatakon, Debrecenben, Pápán, Udvarhelyen, Kolozsvárt és másutt a XVIII. századi magyar népies dalkultúra fontos gyűjtői, terjesztői és ápolói voltak. Az egykorú, javarészt kéziratos dalgyűjtemények, mint amilyen a fent említett Kovács-féle melodiárium is, ezt a gazdag kultúrát örökítették meg.