Erdő, erdő, de magos a teteje / Réten, réten, réten terem a nád

Erdő, erdő, de magos a teteje,
Jaj, de korán lëhullott a levele!
Jaj, de korán lëhullott a levele,
Árva madár, párját keresi benne.

Nem szeretem én az uram, nem biz én!
Ha ránézëk, keservesen sírok én.
Sírok, anyám, siratom a lánságom,
Sírba tësz a lánkori boldogságom.

Rétën, rétën, rétën terëm a nād,
Azt gondoltam, nekëm nevelt anyád.
De mār lātom, hogy nëm nekëm nevelt,
Barna legény, felejd el a nevem!

Fëdémësën van az én lakásom,
A babámat, jaj, de ritkán látom!
Pedig annak csinos a járása,
Lassan mëgyën, hogy mindënki lássa.