Őrségi gyermekdalok

Mély kútba tekintettem asszonyomat láttam,
Birsenbe, bársonba gyöngyös koszorúba,
Szabad egyet kukkantani, de nem szabad mosolyogni, kukk!

Ez a zálog drága zálog, mit érdemel a gazdája.

Mély kútba tekintettem asszonyomat láttam,
Birsenbe, bársonba gyöngyös koszorúba,
Szabad egyet kukkantani, de nem szabad mosolyogni, kukk!

Hájdi, hájdi, rakodáj téged hívlak táncba,
Nem mehetek barátom, mert a lovam sánta,
Sánta lovam, paripám, hízik a mezőbe,
Szép asszony a szeretőm, lakik Szalafőbe.

Annak vagyon cipellője, hegedűl a sorba,
Azért a legénynek nem kell a bokréta,
Mert csak azt gondolja, most érik a rózsa,
De nem az a rózsa, ki a kertbe nyílik,

Hanem az a rózsa, kik egymást szeretik,
Mi vagyunk a rózsák, mi szeretjük egymást,
Mi vagyunk a rózsák, mi szeretjük egymást,
Piros Pünkösd napján, megöleljük egymást.

Mély kútba tekintettemm asszonyomat láttam
Birsenbe, bársonba, gyöngyös koszorúba,
Szabad egyet kukkantani, de nem szabad mosolyogni, kukk! kukk!

| : Háj - já- ba-ba - bi- ba : |
Há - a
| : Háj - já- ba-ba - bi- ba : |
Há - ja

Parlagi prücsök gyere ki, gyere ki,
Ég a házad ide ki, ide ki
| : Fecskét láttam, szeplőt hánytam : |
Béka, béka mit csinálsz?
Varrok.
Kinek?
U-rak-nak-nak-nak
| : Inc, princ, tekerinc,
Laci darabacska sicc : | Sicc!

Hej széna alja, széna szakadéka,
Benne vagyon kerék asszony, kerék kismenyecske,
Öleld akit szeret.

Ezt ölelem, ezt kedvelem,
Bévádulom, rosszul esik, ez az én galambom.

Hopp rózsám, violám, csókold meg két orcám
| : Bizon meg is csókolnám, vasárnap az utcán délután : |