Felmegyek a hegyre / Hajnal hasad / Ha bemegyek a korcsmára

Felmegyek a hegyre,
A tirolai hegyre,
Ott látok egy házat
Sárgára meszelve.

Közepibe egy asztal
Buval megterítve,
Rajta tele pohár,
Méreggel van tele.

Akarkié legyen,
Az a tele pohár,
Csak éngem vinne el
Egy szép csendes halál!

Jaj Istenem, uram,
Hun lesz meghalásom,
Erdőn-éj, vagy mezőn,
Vagy a pusztaságon?!

Ha erdőn meghalok,
Megesznek a vadak,
El is énekelnek
Az égi madarak.

Jaj Istenem, uram,
Nem lelem az álmot,
Mer a feleségem
Nem szeret már éngem!

Hajnal hasad maj megvirrad,
Vigyázz asszony, mert ittmaradsz!
ha-la-la-la-la-la-la-la-la-la-la-laj-tella
hopp, ta-la-la-na-na-lanaralla.

Nem iszom én senki pénzét,
Csak a magam keresményét,
Azt is csak úgy kanálszámra,
Ha meghalok, az se bánom.

Maj megmutatom én néktek,
Kinek hínak jaj éngemet
Éngem hínak de éngemnek,
Téged pedig tégednek.

3-4. sorra:
Olyat vágok háromfele,
Hull a cigány mindenfele.

Van egy lovam,jól tud futni,
Jó is avval gyalogolni,
Egy huszonnégy óra alatt
Ricsérül Dajtába szalad.

Ne bántsatok ti éngemet,
Én se bántlak jaj titeket!

Ha bemegyek a korcsmára
Leülöm egy falócára
Kérem a bort literszámra
Nálam nem számít az ára.
Ja-bi-ba-bi-la-bi-ba-bi-la-bi-ba-bi-pa-bi-pap
ha-bi-ba-bi-la-bi-pa-bi-la-di-pa-ba-ba-la
ha-de-ja-de-ja-bi-pa-bi-pa-bej
la-bi-pa-bi-pa-bi-pa-ba-a-di-ma-ma-ma-ma.

Gyere velem a korcsmára,
Rakjál csókot két orcámra,
Akármilyen kicsi vagyok,
Éjszakára jó is vagyok.

Szabolcs-Szatmár nem fekete,
Ki a fene nem szerete,
Azér, hogy az ingem foltos,
Nem csinált éngem a drótos.

Ne szólj neki, ne bánd szegént,
Úgyis tudja, mi kell neki,
Ha bemegyen a korcsmára,
Leülöm egy falócára.

Kérem a bort literszámra,
Nálam nem számít az ára.

Szegén fiú csak andalog,
Mégis csak megyen az uton,
Ha bemegyek a korcsmára,
Leülöm egy falócára.

Kérem a bort literszámra,
Nálam nem számít az ára,
Annyit mondok én magának,
Vállaljon el babájának.