Ez a világ olyan világ / Istenem, mi lelt engemet / Feljön a nap / Moldvai tánczene

Ez a világ olyan világ,
mint a mogyorófa virág.
// : Sokat ígér, keveset ad,
amit ad is, keserűt ad. : //
Én Istenem, de megvertél,
egy víg napot nem rendeltél.

Mások élnek oly kedvesen,
én csak sírok keservesen,
Nézem a csillagos eget,
sírok alatta eleget,
// : Sírok titkon, kit más nem lát,
könnyem arcomra árkot ás. : //

// : Hozd fel Isten azt a napot,
hogy süsse fel a harmatot,
A harmatot a mezőkről,
A bánatot a szívünkről. : //

Istenem, mi lelt engemet,
járok s nem lelem helyemet,
Erdőt-mezőt összejártam,
egy igazra nem találtam.

kinek panaszoljam magam,
kinek mondjam a bánatom,
// : Kinek mondjam, ki hallgat meg,
engemet ki vígasztal meg. : //

Feljön a nap, el is halad,
búban talált, abban is hagy,
Komor fölöttem az ég is,
elhagyott a reménység is.

Feljön a nap, szépen ragyog,
Én még a kocsmába vagyok,
Jaj, Istenem, hogy szégyellem,
hogy reggel kell hazamennem,
Ala-lala...

Olyan ittas, boros vagyok,
Hazamennék, de nem tudok,
Itt a babám, tudom, szeret,
gondolom, hogy hazavezet,
Ala-lala...

Tartozom én a kocsmába,
Kilenc liter pálinkával,
Jaj, Istenem, hogy adjam meg,
hogy a világ ne tudja meg,
Ala-lala...