Világosítsd föl

Kásásodik a víz, kialakul a jég
És bűneim halállá állnak össze.
(Kásásodik a víz...)

Világosítsd föl gyermeked:
A haramiák emberek;
A boszorkák - kofák, kasok.
- Csahos kutyák, nem farkasok!
Vagy alkudoznak, vagy bölcselnek,
De mind-mind pénzre vált reményt:
Ki szenet árul, ki szerelmet,
Ki pedig ilyen költeményt.

És vigasztald meg, ha vigasz
A gyermeknek, hogy így igaz.
Talán dünnyögj egy új mesét,
Fasiszta kommunizmusét -
Mivelhogy rend kell a világba,
A rend pedig arra való,
Hogy ne legyen a gyerek hiába
S ne legyen szabad, ami jó.

S ha száját tátja a gyerek,
És fölnéz rád, vagy pityereg,
Ne dőlj be néki, el ne hidd,
Hogy elkábítják elveid:
Nézz a furfangos csecsemőre:
Bömböl, hogy szánassa magát
De míg mosolyog az emlőre,
Növeszti körmét és fogát.