Heten
Dobogó Kő együttes, Korom Attila
- Etnikum
- magyar
Szöveg
Heten, mikor elindultak,
Hegytetőre feljutottak,
Mindannyian körülnéztek, körülnéztek,
Az öreg fán madárfészek, üresen.
Megpihentek, tanakodtak,
A fa köré huzakodtak,
Egymás vállát megmarkolták, megmarkolták,
Ősi táncukat táncolták, erősen.
Hát egyszer csak jő egy madár,
Virulni kezd a bús határ,
Éledni kezd az öreg fa, az öreg fa,
Messzire száll az illata, üzenve.
Mind a heten tovább ropják,
Ősi táncukat táncolják,
Mindannyian körülnéztek körülnéztek,
Az öreg fán madárfészek, sólyommal.
Népesedik a hegytető,
Bokor és fa mind rügyező.
A kék égben sólymok szállnak, sólymok szállnak,
Szép hazánkra így vigyáznak, örökre.
Hegytetőre feljutottak,
Mindannyian körülnéztek, körülnéztek,
Az öreg fán madárfészek, üresen.
Megpihentek, tanakodtak,
A fa köré huzakodtak,
Egymás vállát megmarkolták, megmarkolták,
Ősi táncukat táncolták, erősen.
Hát egyszer csak jő egy madár,
Virulni kezd a bús határ,
Éledni kezd az öreg fa, az öreg fa,
Messzire száll az illata, üzenve.
Mind a heten tovább ropják,
Ősi táncukat táncolják,
Mindannyian körülnéztek körülnéztek,
Az öreg fán madárfészek, sólyommal.
Népesedik a hegytető,
Bokor és fa mind rügyező.
A kék égben sólymok szállnak, sólymok szállnak,
Szép hazánkra így vigyáznak, örökre.