Brácsa tánc

Egy kalotaszegi (Erdély) magyar, "legényes" táncdallam-improvizációval kezdődik a kompozíció. Minden valamirevaló kalotaszegi prímásnak volt ugyanis olyan legényese, amit maga alkotott. Ezt a példát követi Lakatos Róbert is oly módon, hogy egy általa kitalált dallamot játszik a legényesek ritmusára, miközben a zenekari kíséretet a vidék jellemző hangszer-összeállításában hallhatjuk. A kíséretben három bélhúrral felszerelt nagybőgő (hangolása: A-D-G) és háromhúros brácsa (melynek hangolása: G-D-A, a G húr egy nagy-szekunddal feljebb hangolva), és amellyel az egyenesre faragott lábnak köszönhetően hármas hangzatok játszhatók) szólalnak meg. A legényest hirtelen hangulati váltással máramarosi (román) férfitánc követ, a jódi (lod) zenekar előadásmódjának megfelelő megszólalásban. A záró rész a zenekar saját népzenei feldolgozása.