Kodály Zoltán: Molnár Anna
Debreceni Kodály Kórus, Krasnyánszky Tünde
- Előadásmód
- énekkar
Leírás
(1936)
E sok változatban élő székely népballada a Kékszakállú monda magyar megfelelője. A darab három párbeszédes jelenetre oszlik: a csábítás, a távollét a gyilkossággal (a katona - tenor, Anna - szoprán), hazatérés (katonaruhás asszony - alt, a férj - basszus). A darab drámaiságát fokozzák a kvintenként emelkedő hangnemek a tragikus csúcspontig, majd a kevesebb előjegyzésű régióból a feloldást hozó Fisz-fríg főhangnemig. A kódában a harmonikus ingamozgás és a szövegtelen szopránszóló az ifjúkori Este megbékélő befejezésére emlékeztet.
E sok változatban élő székely népballada a Kékszakállú monda magyar megfelelője. A darab három párbeszédes jelenetre oszlik: a csábítás, a távollét a gyilkossággal (a katona - tenor, Anna - szoprán), hazatérés (katonaruhás asszony - alt, a férj - basszus). A darab drámaiságát fokozzák a kvintenként emelkedő hangnemek a tragikus csúcspontig, majd a kevesebb előjegyzésű régióból a feloldást hozó Fisz-fríg főhangnemig. A kódában a harmonikus ingamozgás és a szövegtelen szopránszóló az ifjúkori Este megbékélő befejezésére emlékeztet.