Kodály Zoltán: Gyászének
- Előadásmód
- énekkar
Leírás
(1959)
Kodály - kórusművei közül - a brit költő, John Masefield (1878-1967) versére írt Gyászénekben merészkedik a legmesszebbre a 19. század zenei nyelvezetétől. A felesége, Emma asszony halálára írt mű fő motívuma a Brahms Négy komoly énekből is ismert terc-motívum, amely a német zeneszerzőnél "O, Tod!" szöveggel hangzik el. A lefele tartó kezdő basszusdallam utáni első akkord a szerelem jelképe: A Trisztán-akkord, a terc-motívum pedig - nem dallamként, hanem harmóniaként - a kórusmű csúcspontján ("my friend") is megszólal. "Gyászolja mindenki, aki szeretete melegéből valamit is megérzett. De leginkább az, akire legtöbbet pazarolta, akinek életét földi paradicsommá tette" - írta Kodály a gyászjelentésben, 1958 novemberében.
Kodály - kórusművei közül - a brit költő, John Masefield (1878-1967) versére írt Gyászénekben merészkedik a legmesszebbre a 19. század zenei nyelvezetétől. A felesége, Emma asszony halálára írt mű fő motívuma a Brahms Négy komoly énekből is ismert terc-motívum, amely a német zeneszerzőnél "O, Tod!" szöveggel hangzik el. A lefele tartó kezdő basszusdallam utáni első akkord a szerelem jelképe: A Trisztán-akkord, a terc-motívum pedig - nem dallamként, hanem harmóniaként - a kórusmű csúcspontján ("my friend") is megszólal. "Gyászolja mindenki, aki szeretete melegéből valamit is megérzett. De leginkább az, akire legtöbbet pazarolta, akinek életét földi paradicsommá tette" - írta Kodály a gyászjelentésben, 1958 novemberében.