Ütik a rézdobot

Ütik a rézdobot
Állják a verbunkot
Lovam nyerge alatt
Magam fegyver alatt

Kard az oldalamon
A lovamon nyereg
Menni kell galambom
Az Isten áldjon meg

Fölöttem kard fordult
Piros vérem csordult
Sirass édesanyám
Sirass kedves rózsám

Megbotlott pejlovam
Szép hazám határán
Lovam a vásáron
Magam a rabságon

Fújdogál a szellő
Magyar hazám felől
Sokat gondolkodom
Régi rózsám felől

Megütik a dobot
Város közepibe
Fölteszik a zászlót
Torony tetejire

Sok szegény embernek
Most kell elindulni
Sok magyar menyecskét
Özvegyen kell hagyni

Hervad az a rózsa
Kinek töve nincsen
Bágyad az a madár
Kinek párja nincsen

Letörött a bécsi torony teteje
Bús gerlice fészket rakott hegyibe
Bús gerlice mindig azt kiabálja
Ne félj magyar, virradsz még szabadságra

Kis pejlovam csárda előtt kikötve
Szügyig véres mindenfelé a szőre
A csatában térdig vérben csobogott
Magyarország mégis árván maradott