Sírt az anyám / Széles az utca / Szépen szól az ezred trombitája / Van nekem egy lovam / Vadkörtefa fehéret virágzik

Sírt az anyám mikor reggel felkeltem.
De még jobban mikor regruta lettem.
Ne sírj anyám szép a magyar regruta,
Földig ér a nemzeti szín szalagja.
Bimbó voltam mikor én megszülettem.
Rózsa voltam mikor katona lettem.
Kinyílottam a babám ablakába.
Elhervadok a tüzér laktanyába.
Kinyílottam a babám ablakába.
Elhervadok a tüzér laktanyába.

Széles az utca, a piac utca, közepén nótára lép a század.
Csörgős puskája, flancos ruhája, szuronya van a magyar huszárnak.
Váltja a lépést, üti szaporán, nézi az ablakán a szőke-barna lány,
Széles az utca, a piac utca közepén nótára lép a század.
Váltja a lépést, üti szaporán, nézi az ablakán a szőke-barna lány,
Széles az utca, a piac utca közepén nótára lép a század.

Szépen szól a, szépen szól az ezred trombitája.
Szépen jár a, szépen jár a kis pej lovam lába.
Járja, járja, a kis pej lovam lába.
Gyömge testem, fáradt testem illik a hátára.

Van nekem egy lovam kesely a négy lába,
Ha felülök a hátára, elvisz a csatába.
Nyerget teszek rája, magam ülök rája,
Tükörfényes zablavasat teszek a szájába.

Esik eső, esik, szép csendesen esik,
Túrkevibe a halálom jaj, de sokan lesik.
Azért lesik az én halálomat,
El akarják szeretni a csárdás galambomat.
De hiába lesik az én halálomat,
Nem engedem szeretni a csárdás galambomat.

Vadkörtefa fehéret virágzik.
Kis pej lovam alatta cikázik.
Cikázz lovam, cikázz utoljára-ra-ra-ra,
Rajtad megyek nagy Oroszországba.
Még azt mondják, ne tartsak szeretőt.
Jön a muszka, ássa a temetőt.
Ássa meg a jó édesanyjának,
anyjának,
Ne egy ügyes magyar regrutának.