Székely friss

Ne busuljon, komámasszony,
Csak az Isten rozsot adjon;
Megisszuk a rozsnak levit,
Dícsérjük az Isten nevit.

Az ördög is elvitt vóna,
Ha féllitres nem lett vóna;
S a féllitres előkerült,
S éngem az ördög elkerült.

Arra vigyázz, öreg asszony,
Hogy az ördög el ne kapjon;
Bihal bőrbe öltöztessen,
Pokolba bédöcögtessen,
az ördög a pokolba bé
ne döcögtessen, hejehaj!