Egyezerkilencszáztizennégyben
- Előadásmód
- ének
- Műfaj
- katonadal
- Etnikum
- magyar
- Település
- Siklód (Şiclod)
- Vármegye
- Udvarhely
- Tájegység
- Székelyföld
- Nagytáj
- Erdély
- Gyűjtő
- Nagy Lajos
- Feldolgozottság
- adatközlő által előadott
Szöveg
Egyezerkilencszáztizennégyben,
Gyászba borult egész ország népe,
Első Ferenc Jóska, sej, haj, háborút indított,
De sok édesanyát szívből szomorított.
Hej, anyám, anyám, kedves édesanyám,
De szomorú vasárnap délután,
Házunk előtt, sej, haj, szépen muzsikálnak,
Engemet pedig visznek katonának.
Hej, ne vigyenek engem katonának,
Meghasad a szíve a babámnak.
Meghasad a babámnak a gyenge szíve,
Sej, ha engemet elrabolnak tőle.
Kinek varrod, babám azt a szép zsebkendőt?
Néked varrom, hogy légy a szeretőm.
Ha megsebesülök, sej, haj, békötöznek véle,
Ha meghalok, babám, eltemetnek véle.
Gyászba borult egész ország népe,
Első Ferenc Jóska, sej, haj, háborút indított,
De sok édesanyát szívből szomorított.
Hej, anyám, anyám, kedves édesanyám,
De szomorú vasárnap délután,
Házunk előtt, sej, haj, szépen muzsikálnak,
Engemet pedig visznek katonának.
Hej, ne vigyenek engem katonának,
Meghasad a szíve a babámnak.
Meghasad a babámnak a gyenge szíve,
Sej, ha engemet elrabolnak tőle.
Kinek varrod, babám azt a szép zsebkendőt?
Néked varrom, hogy légy a szeretőm.
Ha megsebesülök, sej, haj, békötöznek véle,
Ha meghalok, babám, eltemetnek véle.