Szatmári muzsika

A madai, a madai,
a madai zöld erdőben születtem,
Anyám se volt, anyám se volt,
anyám se volt, mégis felnevelődtem,
Úgy nőttem fel, mint erdőben a gomba,
Volt szeretőm, volt szeretőm,
volt szeretőm már tíz éves koromba’.

Amott legel, amott legel,
amott legel hat pej csikó magába’,
Mind a hatnak, mind a hatnak,
mind a hatnak rézbéklyóba’ a lába,
Gyere babám, hajtsuk erre a csikót,
Reszeljük le, reszeljük le,
reszeljük le a lábáról a béklyót.

Nádfedeles, nádfedeles,
nádfedeles a mi házunk teteje,
Asztalomra, asztalomra,
asztalomra ráhullott a levele,
Gyere babám, seperd le az asztalról,
Úgyis te vagy, úgyis te vagy az én kedves galambom.

Szivárványos az ég alja,
Nem jól van a fejem alja,
Gyere babám, igazítsd meg,
Fáj a szívem, vigasztald meg, csuhajja.

Kérsemjéni templom előtt
Három ágú diófa nőtt,
Három ágán hat levele,
Nem tudom, mi a babám neve, csuhajja.

Nem vagyok én senkinek sem adósa, adósa,
Él még az én feleségem édesapja, édesanyja,
meg annak az apósa, anyósa,
Eb fél, kutya fél, még az ipam, napam él,
Eb fél, kutya fél, még az ipam, napam él!