Mámikám s tátikám s tesvérejim, maradjatak békével
- Előadásmód
- ének
- Etnikum
- magyar
- Település
- Pusztina (Pustiana)
- Tájegység
- Moldva
- Nagytáj
- Moldva és Bukovina
- Gyűjtő
- Rajeczky Benjamin
- A felvétel ideje
- 1949.
- Hossz
- 3:05
- Feldolgozottság
- adatközlő által előadott
Szöveg
Mámikám s tátikám s tesvérejim, maradjatak békével, met nekem mënnëm këll;
ajtók, kapuk nyílnak, s lábajim indúlnak. De =ara kérëm, édës mámikám s édës
tátikám s tesvérejim, mëgbocsásatak, ha valamit vétëttem. Én ës mëgköszönöm,
hogy íj ekkarára fëlnëveltek ingëmët ës, édësapámnak s anyámnak. Tátikám s
édësanyám, imár se felejtsenek el! Ne gondóják, hogy örökre kimënyëk az
életjikból! Majt még visszajövök, s fëlkeresëm, édës mámikám. Köszönöm a
nëvelésit, hogy örezgetëtt ingëmët, édës mámikám, tűztől, víztől, s mindën
rossztól, édës mámikám. Tesvérejim, mëgbocsássatak, ha valamit vétëttem, me
lehet, sokszó rosszat mondtam, s mëgszidtalak, testvérkéjim! Ne gondójátak,
hogy én ës elfelejtlek! Majt még eljövök hézátok, s tik ës jertëk el hézám,
testvérejim! Mámikám, édës mámikám, jól tudja, mijen ez a fiatal élet. Ez a
fiatal élet oja, két idegën ugy össze këll tanúja, a legén a lëjánval, min két
tesvér, s ojan ëggyek këll lëgyenek, s mëg këll ëgymást hallgassák, met íj
rendëlte az Isten, édës mámikám. Ne gondója, édës mámikám, hogy nem fáj a
szivem këntëkér, s ne gondója, hogy elfelejtëm, hogy jól gondoskadatt rëjám, s
nëvelgetëtt, mámikám! Isten fizesse mëg mindën jóságját! =Ara kérëm, mámikám,
jussak eszikbe; s jőjenek el, és kerejsenek fël ingëmët ës, mámikám! Jaj, jaj,
jaj, jaj!
"Menyasszonybúcsúzó"
ajtók, kapuk nyílnak, s lábajim indúlnak. De =ara kérëm, édës mámikám s édës
tátikám s tesvérejim, mëgbocsásatak, ha valamit vétëttem. Én ës mëgköszönöm,
hogy íj ekkarára fëlnëveltek ingëmët ës, édësapámnak s anyámnak. Tátikám s
édësanyám, imár se felejtsenek el! Ne gondóják, hogy örökre kimënyëk az
életjikból! Majt még visszajövök, s fëlkeresëm, édës mámikám. Köszönöm a
nëvelésit, hogy örezgetëtt ingëmët, édës mámikám, tűztől, víztől, s mindën
rossztól, édës mámikám. Tesvérejim, mëgbocsássatak, ha valamit vétëttem, me
lehet, sokszó rosszat mondtam, s mëgszidtalak, testvérkéjim! Ne gondójátak,
hogy én ës elfelejtlek! Majt még eljövök hézátok, s tik ës jertëk el hézám,
testvérejim! Mámikám, édës mámikám, jól tudja, mijen ez a fiatal élet. Ez a
fiatal élet oja, két idegën ugy össze këll tanúja, a legén a lëjánval, min két
tesvér, s ojan ëggyek këll lëgyenek, s mëg këll ëgymást hallgassák, met íj
rendëlte az Isten, édës mámikám. Ne gondója, édës mámikám, hogy nem fáj a
szivem këntëkér, s ne gondója, hogy elfelejtëm, hogy jól gondoskadatt rëjám, s
nëvelgetëtt, mámikám! Isten fizesse mëg mindën jóságját! =Ara kérëm, mámikám,
jussak eszikbe; s jőjenek el, és kerejsenek fël ingëmët ës, mámikám! Jaj, jaj,
jaj, jaj!
"Menyasszonybúcsúzó"