Feri bácsi iszik most...

Hol vagy, én szerelmes boros kulacsom?
Hol találjalak meg, szőrös palackom?
Ó, édes boroshordó, tekints reám!
Eperpocakoddal öntözd gégám!

Menjünk hát Zentára, ne keseregjünk!
Vendégfogadóba majd szállást kérünk.
Ó, mily ékes vagy te, vendégfogadó,
Benned mulatozik pap, kántor, tanító.

Mi atyánk, ki vagy?! Kis üveg, hun vagy?!
Miképpen kezdetben... Itt volt a kezemben!

Feri bácsi iszik most, Nem tudja, hogy drága most!
Keres annyit mindenkor, Mit megiszik ilyenkor.

Mondjuk el, hát nékie, Váljon egészségére!
Le vele, le vele, le vele, le vele, Váljon egészségére!

Feri bácsi iszik most, Nem tudja, hogy drága most!
Keres annyit mindenkor, Mit megiszik ilyenkor.

Mondjuk el, hát nékie, Váljon egészségére!
Le vele, le vele, le vele, le vele, Váljon egészségére!

Tarts kormányt, muzsikus! Aki e bort adta,tőlem most üzente, azt pedig énnékem igazán beszélte: ha látom, hogy szívesen fogadjátok borát, kíhúzza majd egy nagyobbik hordónak dugóját, csak hogy mi itten elmondjuk közösen a nótáját, azt hogy:

Mikor Noé a szőlőt ültette, Még akkor a termést nem ismerte.
Noé a termés közepébe állott, De még ilyen szép bogyót nem látott.

Az Úr mondja: Noé, fiam, Noé, Kóstoltad-e ezt az óbort, jó-é?
Noé mondja: Ihaj-csuhaj Sári, Most kezdek már három Istent látni!

Igyunk egy kis pálinkát,
Pirosodjon az orcánk!
Ha én ezt a kis bort megiszom, megiszom,
Feláll az én mérges kakasom, kakasom!

Feri bácsi iszik most, Nem tudja, hogy drága most!
Keres annyit mindenkor, Mit megiszik ilyenkor.

Mondjuk el, hát nékie, Váljon egészségére!
Le vele, le vele, le vele, le vele, Váljon egészségére!