Csak egyet mondok

Édes kedves gyenge rózsám, csak egyet mondok,
A szüvemről eloszolnak minden gondok:
Haza késérlek écakára,
Tudom, megszógálod virradtára.

Beteg az én rózsám anyja, az ágyba fekszik.
Beteg az én rózsám anyja, az ágyba fekszik.
Hogyha felkél az ágyából, jót eszik-iszik,
Hogyha felkél az asztaltól, újból lefekszik.

Még betegebb az én rózsám, talán meg es hal,
Hogyha nem hal, kénoson nyög, az es nekem baj.
A te súlyos nyavalyádból adjál nekem es,
Érejzük sz­ mind a ketten, érejzem én es!

Én az éjjel nem aludtam egy órát,
Hallgattam a kisangyalom panaszát.
Éjfél után elzsibbad a két karom,
Mert a babám panaszait hallgatom.

Kiskertemben van egy nagy fa, de magos!
Tetejibe van egy alma, de piros!
Aki aztot leszakajsza, s megeszi,
A szüvéről a bánatot leveri!

Száraz fáról lecsepegett az esső,
Az én babám a világon legelső!
Ha nem kacag egy araszos a szája,
De ha kacag, a hármot es kiállja!