Őrmester úr, a mindenit magának!

Őrmester úr, a mindenit magának,
Egye meg a sűrűjét a zupának!
Vagy egye meg, vagy adja az anyjának,
Ne adja egy húsz éves katonának!

Őrmester úr, alázattal jelentem,
Máma este a babámhoz eresszen!
Hogy lássam, hogy ki az ő szeretője,
Szeretője le volt ülve melléje.

Háromszor is elindultam, elmentem,
Kapujából mindenkor visszatértem.
Rágyújtok egy magyar cigarettára,
Úgy ballagok búsan a kaszárnyába.

A gőzösnek hat kereke sárgára van festve,
Azzal visznek engem Budapestre.
Ott vannak a göndör hajú magyar lányok,
Felöltözök betyárosan, eljárok hozzájok.

Ez a vonat, ha megindul, meg sem akar állni,
Budapesten ki akarok szállni.
Masín gépész, állj meg, állj meg a gőzössel,
Hogy még egyszer beszéljek a régi szeretőmmel!