Nincsen kedvem

Nincsen kedvem, mert elvitte a gólya,
Letette a nagysármási vasútra.
Gólyamadár, hozd vissza a kedvemet,
Kedvem után a régi szeretőmet.

Nem mind arany, nem mind ezüst, mi fémlik,
Nem mind igaz, mit a legény esküszik.
Hallottam én legényesküt eleget,
Hullattam én sok keserves könnyeket.

Ej, anyám, anyám, kedves édesanyám,
De szomorú vasárnap délután!
Házunk előtt ej-haj, szépen muzsikálnak,
Engemet, anyám, visznek katonának.

Ej, anyám, anyám, kedves édesanyám,
Szedje össze minden civil ruhám!
Szedje össze, ej-haj, tegye a ládába,
Soha, míg a világ, nem leszek gazdája.

Ezerkilencszáznegyvenkettőbe
Sztalin Jóska lelépett a földre.
Utat vágott a Kárpátok havas tetejébe,
Hol a magyar fiúknak hullott a piros vére.