Zöld erdőben terem a mérges kígyó

12.

Zöld erdőben terem a mérges kígyó,
Szép leányból lesz a legénycsábító.
Édesanyám, de jó annak, ki csúnya,
Szegény legény szívét nem szomorítja.

Édesanyám, nem tudok elaludni,
Legényt hallok a kapum előtt beszélni.
Édesanyám, eresszen ki hozzája,
Fáj a szívem majd meghalok utána.

Hadd el, lányom, reáérsz te még kimenni,
Ráérsz te még a legénnyel beszélni.
Tudom, anyám, jól tudom, hogy ráérek,
Azt is tudom, hogy nem sokáig élek.

Úgy szeretlek, mint a mákos kalácsot,
Gyere ide, csókoljam meg a szádat.
Gyere ide, jöjj ide,
Hadd nézzek a kéknefelejcs szemedbe.
Gyere ide, jöjj ide,
Hadd nézzek a két kacsintós szemedbe.

Én a téglagyárban lakom,
Téglaporos a kalapom.
Onnét tudják, hogy ott lakom,
Téglaporos a kalapom.

Téglaporos az én cipőm,
Kipucolnám, nincsen időm.
Alig várom szombat estét,
Kipucolják a menyecskék.

Feleségem, az a piszok,
Haragszik rám, hogy mért iszok,
Ne hatragudj rám, te piszok,
Nem a te pénzedből iszok.

Iskolába nem járattak,
Olvasni nem tanítottak.
Két szemedből kiolvasom,
Hogy szívedbe bánat vagyon.

Ne búsulj,me­ nem vagy árva,
Amé­ tőlem el vagy válva.
Megválásunk csak egy álom,
VAn még legény a világon.

Ha tudtad, hogy nem szerettél,
Magadhoz mér­ kecsegtettél?
Hagytál volna békét nekem,
Más is el vett volna engem.

Áll, fiam az ajtó elé,
Ha jön apád, ne ereszd bé.
Ne mond meg, fiam, apádnak,
Hogy megcsókoltam anyádat.

Áj, deládé, deládé,
De beteg a cigánné.
Tüzet raktaj alája,
Megégett a vén cigánné szoknyája.

Túrót ettem, nem ordát,
Attól nöttem ekkorát.
Ettem volna több ordát, hej,
Nöttem volna még egyszer egy ekkorát.

Szalmaszál a vizen, a vizen, a vizen,
Engem rendőr viszen a sötét börtönbe.
Hazám, hazám, rendőr a babám.
Ej-haj, talián, huncut a lián.