Ungarescha

Ungarescha

Egy szép táncot jókedvemből szép szerelmem küldek,
Kit gyakorta én magamban tenálad énekelek,
Táncolok, veled örülök, vígan teszik, hogy repülök,
Nagy boldogul élek.

Boldog szemek, kik ezt látják, lábak, kik ezt nyomják,
Fejér színű szép sarukat sarkok, kik hordozzák,
Keskeny derekat hordoznak, gyönge kart is tapogatnak,
És az mint akarnak.

Csudálato s szép térdeknek ékesen hajlása,
Mint angyalnak, mint régente földre leszállása,
Kézhez magát szép adása, nyárban, mint szőlő nyíylása,
Néki újulása.

Sebes sólyom jókedvében magaát mint mutatja,
Repül vígan,de szárnyait veszteg szépen tartja,
S táncát néki, ha, ki látja, hogy nem mozdult, azt álítja,
Minden úgy csodálja.

Írám ezeket versekben egy nayg palotában,
Szombat mellől eltávozván gondolatimban,
Szeretőmtől eltávomban gondolván ezt én magamban,
Énekelém utamban.