Jere ki szívem

1. Jere ki szívem
E szőlőhegyre,
S onnét nézzünk bé
E nagy Gyoszénbe!

Ott ahollakik
Benedeknének
Felnőtt szép lánya,
S egy Rozikája.

Hájtok, kérjük meg!
Ha ideadják!
Mert azt nem adják,
Mert odadták.

Há, vajon kinek,
Há, vajon kinek?
Benke Jánosnak,
Benke Jánosnak.

2. Ritka kertben találsz télben kinyílt virágot,
Vagy zöldellő, kedves, kelő pálmaágot,
De, óh míly nagy szerencse, bárki tekintse,
Nálam vagyon Istenemnek egy drága kincse.

Azt házamtul, az utcámtul alig sétáltam,
Kertet, frisset és ékeset mindjárt találtam,
Melyből rózsaszálomat, zöldellő virágomat,
Leszakasztám, élem vele friss világomat.

Én jegyesem, szerelmesem, tudod, mi légyen,
A szerelem engedelem, tudod, mit tégyen,
Tapasztalt hűségedet, hozzám kegyességedet,
Tartsd meg azért te galambom szelídségedet!