Ugrás a tartalomhoz

Wathay Ferenc: 24. Ének (részlet)

Bognár Szilvia, Kónya István

Előadásmód
ének, lant
Etnikum
magyar
A felvétel helye
Budapest
A felvétel ideje
2008

Szöveg

Wathay Ferenc (1568-1609)
XXIV. Ének (részlet)

Áldott magyar nemzet kevés maradékja,
RÉgen Európának ki valál csillagja,
Avagy ez világnak tüköre, s zászlaja,
Az jó tisztességes hírnek kívánója.

Szolgálatom mnéked örökké ajánlom,
Ne bánd néhány versöm, hogy tenéked mondom,
Édös nemzetségöm, mert romlásod szánom,
Siratom, szerencséd, hogy semmit nem látom.

Régi hatalmadat mert hogyha gondolom,
Viszont nagy romlásod eszembe forgatom,
Múlt száz esztendő közt karidtul irtózom,
S jövendödtül kétször inkább iszonyozom.

De édös nemzetség, kérlek, fogadd szómat,
Ne nézd az én gyarló tudatlanságomat,
Hanem tanácsomban jó igazságomat,
S bizonnyal megláthadd jövendő hasznodat!