Szórakoztató pásztordal mulatozáskor

Hej,
Előrül kezdöm el,
hogy mögértsük a szót.
Mivelhogy Kecelön,
országos vásár vót.

Hej,
Két forint húsz krajcár
Vót a lajbi zsebbe.
Mikor a bürgéket
Behajtottuk Kecelre.

Szörnyen szép józság vót,
De a szent sé kérte.
Hargudott is a
Purzsa sógor érte.

Hej,
Ne lármázzon sógor!
Odaszólok neki.
Tán meghibbant kendnek
az esze kereki.

Hej,
De ű egy szót se szót.
Ögye ki a fene.
Hanem odavágott
A fejem tetjire.

Hej,
Azt tudta teréfál,
De eszibe sé vót.
Én is odavágtam
A horgos mögyfabunkót.

Hej!
Mikor odavágtam,
Akkor néztem nagyot.
Merthogy a Purzsa sógor
menten összerogyott.

Kilencen rugdostuk,
mégse térült észre,
Úgy kölött a sógort
Betóni Kecelre.

Hej!
Azt kérdi a doktor,
Mia fene lelte?
Merthogy a sógórnak,
kilógott a nyelve.

Hej!
Nyolc nap múlva mööntem,
a sógort mögnézni,
Merthogy akkor kezdett
Lassan eszre térni.

Hej!
Annyira berúgtam,
Nem tudtam hazamönni.
Ángyomasszony mondta,
Inni köll, csak inni.

Hej!
Mert az ángyom mondta.
Inni köll, csak inni.

Hej! No, igyunk!