Szegfű, rózsa, rozmaring
- Műfaj
- dudanóta
- Etnikum
- magyar
- Települések
- Alsóbodok (Dolné Obdokovce), Kolon (Kolíňany), Vicsápapáti (Výčapy-Opatovce), Zsére (Žirany)
- Vármegye
- Nyitra
- Tájegység
- Zoborvidék
- Nagytáj
- Felföld
- A felvétel helye
- Budapest
- A felvétel ideje
- 2012
- Feldolgozottság
- az eredetihez közeli módon előadott
Szöveg
A zoboralji magyarok különösen hosszú ideig ragaszkodtak a dudához. A hangszer kihatott népdalaik dallamívének és előadásmódjának formálására is. A versek, dalszövegek virágszimbolikája a korai reneszánsz idején elterjedő főúri virágoskertek ábrázolásainak hatására került az európai költészetbe. A XVII. század legelején e poétikai eszköz megjelent a magyar kéziratos énekköltészetben is. Ezt a közeget már akkoriban is csak egy lépés választotta el a népköltészettől, így nem csoda, hogy az azóta eltelet századokban a virágnevek a a magyar nép nyelvezet ének kitörölhetetlen tartozékáivá váltak.