Advent. Mikor Máriához...

Mikor Máriához az Isten angyala
Názáret városába az égből leszálla,
kit szent imádságban Gábriel talála,
ékes köszöntéssel a szűzhöz így szóla:

Üdvözlégy te kegyes, Isten szép leánya,
Jessétől származott Ádám unokája,
az Éva asszonynaklegtisztább rajzattja,
Áron vesszejének megújult virága.

Téged az Úriytes leginkább szeretett,
sok nemzetek közül magának eljegyzett,
kilenc kar angyali koronát készített,
hogy megkoronázza a te szent fejedet.

Azért készíts szállást az Isten fiának,
Ne félj, ó Mária, Isten szép leánya,
mert sérelem nélküllész az Isten anyja.

Elindula József sa szép Szűz Márjával,
s a szép Szűz Márjával, áldott mátkájával,
ők es béjutnak Betlehem várába,
szállást kérdezének, szállást nem kapának.

Éjfélnek üdején a nagy hallgatásban
az ég s a föld es megfénylett magában,
s a Nap es s a Hold es mind őket imádja,
s a Nap es s a Hold es mind őket imádja.

Világosítsa meg az Úr az én házamat,
ragyogó fáklyákkal rakja udvaromat,
féynes hajnal után hozza fel Napomat,
hogy én es láthassam az én Krisztusomat,
hogy én es láthassam az én Krisztusomat.